Aranyosi Ervin ~ A Föld napjára

Ezen a földön születtem én,
ahol a fák, virágok nőnek.
Hol az élet, mint lenge fény,
esélyt ad minden felnövőnek.

Belőle nőtt kezem, s a lábam,
s táplálja élő testemet,
Itt nőttem fel. Emberré váltam.
S e föld lesz majd mi eltemet.

Szívem akárhány dobbanása,
visszhang csupán, a föld dala.
Minden, mit látok, színek varázsa,
a megújulás diadala.

Éteri hangok szállnak a légben,
a szférák zenéje körül ölel,
Talpam a földön, lelkem az égben,
testemet erővel tölti fel.

Ezen a földön születtem egyszer,
enyém e tág, kék horizont.
itt ébredek életre reggel,
s nappal is ébren álmodom.

Forrás ~ Internet

Blogarchívum