ZSOLTÁR

Az anyák halhatatlanok.

Csak testet, arcot, alakot

váltanak; egyetlen halott

sincs közülük; fiatalok,

mint az idő.

 

Újra születnek

minden gyerekkel; megöletnek

minden halottal - harmadnapra

föltámadnak, mire virradna.

 

Adassék nekik gyönyörűség,

szerelmükért örökös hűség,

s adassék könny is, hogy kibírják

a világ összegyűjtött kínját.

Ratkó József: Zsoltár

​ZSOLTÁR ANYÁMNAK​

https://www.youtube.com/watch?v=crtAUj6_zQ8

​Forrás ~ Internet​

Aranyosi Ervin ~ Barátság - szeretet

Különbözünk, mások vagyunk,

de elfogadjuk már,

mert tudjuk jól, így tanulunk,

az élet jó tanár.

Becsüljük benne, ami szép,

öröm, és élvezet.

Az boldogul, ki hinni mer,

ki jót remél, s szeret.

A szabadságunk drága kincs,

s másokét tisztelem.

Úgy bánok mással, ahogyan

Ő is bánjon velem!

A barátság, elfogadás,

érzést adok, s kapok.

Ha elfogadsz, ha nem ítélsz,

a barátod vagyok…

Ha hiányzom, hívjál, s jövök,

ha kellek, itt leszek.

Ha megreked sorskereked,

én majd csodát teszek.

Meghallgatom a panaszod,

s a szívünk összeér,

együttérzésem majd segít,

lélekben több legyél.

A válladról majd leveszem,

a lelki terheket.

Látod, mit tesz a barátság,

mit nyújt a szeretet?

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ A barátság - ajándék

A barátság, egy értékes ajándék.

Önzetlenül a lelkedet adod.

Nincsen mögötte követelő szándék,

barátod szívét mégis megkapod.

Barátod az, ki mindent tud te rólad!

Mégis szeret! - Ilyennek elfogad!

Tanácsot ad, hogy utad hogyan rójad,

de nem várja el, hogy megtagadd magad.

Ha távol vagy, a szívével vigyáz rád,

nem tudja szemét rajtad tartani.

S nem bánt, ha lépted mégis elhibáznád,

és képes mindent megbocsátani.

Forrás ~ Internet

 

Aranyosi Ervin ~ A barátság gyógyít

Ha van egy igazán kedves, jó barátod,

kivel találkozhatsz és örülsz, ha látod,

kinek elmondhatod, mi a szíved nyomja,

aki odafigyel, kinek van rád gondja.

Aki szeretettel, sérült lelket ápol,

aki minden titkot megoszt önmagáról,

kivel együtt lenni felemelő érzés,

huncutkodni kicsit, az is nagy kísértés.

Ki a lelked érti, s gyakran felvidítja,

ki a bánatodat messzire hajítja.

Kinek kedvessége rokonlelket hordoz,

ilyen barát mellet, nem kell neked orvos!

Múltad nem köt gúzsba, sőt a szép emlékek,

újra felemelnek, felvidítnak téged!

Együtt, jót nevetve néztek a világra,

nem érzi a lelked, hogy magányos, árva.

Mert lelketek tisztul a sok nevetéstől,

mikor megszabadulsz gonddal terhelt észtől.

Lelked, mint a madár, fent az égben szárnyal,

így repül az idő, egy kedves, jó baráttal.

Idős korodba is belefér a játék,

egy ilyen barátság, igazi ajándék!

Mikor elbúcsúzott a holnapot várod,

jöjjön és gyógyítson, vidám, jó barátod!

Forrás ~ Internet

 

Aranyosi Ervin ~ Adj hálát reggel…

Adj hálát reggel az ébredő világnak,
- örökbe kaptál egy újabb, szép napot.
Engedd az érzést áradni szívedben,
szeresd hogy itt vagy, e föld az otthonod.

Hallgasd a dalt, mely apró madaraknak
hálával teli, reggeli éneke.
Engedd a nap tiszta fényét szobádba,
s ne kérdezd: ember élhet-e nélküle ?

Öltözz fel szépen, ünnepi ruhába,
a mosoly arcodon, ékszered legyen.
Tükrödön csillog szemed ragyogása,
hagyd, hogy a látvány boldoggá tegyen!

S ha tetszik mindez, mosolyogj magadra,
s érezd a lelked, magasabbra emel.
Tartsd ezt a mosolyt meg egy egész napra,
mert aki rád néz, ennyit megérdemel.

Hagyd hogy a mosoly átterjedjen másra,
- jó érzésed csak fokozódni fog -
a szeretet ilyen, apró kis sugára
teheti szebbé a hétköznapot.

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ Hitvallás

Szeretni szívből, igazán,
átlépni a bezártság falán.
Segítő kezet nyújtani,
másokban reményt gyújtani.

Élni egy teljes életet,
felrázni csüggedt lelkeket.
Megérteni, hogy kik vagyunk,
s magunk után majd mit hagyunk.

Hálásnak lenni mindenért,
a hétköznapi kincsekért.
A múltat elfelejteni,
útmutatókat fejteni.

Mindig a jelent élni meg,
boldoggá tenni sok szívet.
Magamban megtalálni azt,
amit oly sok tudós kutat.

Szeretni, ahogy csak lehet,
szebbé tenni az életet.
Mosolyt festeni minden arcra,
szépre nevelni, nem a harcra.

Megtanítani célokat látni,
zord időkben is emberré válni.
Felfedezni a titkokat,
amit az élet tartogat.

Forrás ~ Internet

 

 

Aranyosi Ervin ~ A barátság

Barátod az, ki akkor jön, ha kell,

Kit nem a pénzed, s a rangod érdekel.

Aki előtt nincsenek titkaid,

s rohan, ha hívod, mindegy, hogy hol lakik.

Nem számít az sem nappal, vagy éjszaka.

Akinek fontos egy barát 'jaj' szava.

Akivel gyorsan rohan az idő,

de ha hiányzik, holnap újra jő’.

Aki meghallgat, s komolyan veszi,

és hogyha sajnál, azt őszintén teszi.

Aki megérti minden gondodat,

ki szót sem vár, elég a gondolat.

Ki megért téged és ő is érthető,

ha együtt vagytok megáll az idő.

Bármit is mond, csak igazat beszél,

s elvárja azt, hogy Te, magad legyél.

Barátod, egyben lelki rokonod,

s a legjobb benne, hogy te választhatod.

Egy szinten rezeg időtlen lelketek,

egyenlők vagytok, mint ikergyermekek.

Barátod az, ki melletted marad,

ki elviseli a rigolyáidat.

Tettéért hálát tőled sose vár,

ki nélkül élni unalmas és sivár.

Forrás ~ Internet

 Aranyosi Ervin ~ Én el tudom hinni

  Én el tudom még hinni a legszebbik mesét,
és szívem mélyén érzem, az élet csoda szép.
Bennem megvan feléd a teljes bizalom.
Kérhetsz hát bármit tőlem, én azt neked adom.

Nem félek a világtól, mert egy vagyok vele,
Én vagyok Istenemnek az egyik gyermeke,
S aki itt él e Földön, az mind testvér nekem,
s legyen növény, vagy állat, én mindet szeretem.

Persze, ez könnyű nékem, mert még kicsi vagyok,
nem tömtek tele hittel, a túl okos nagyok.
Nem kötnek zord szabályok, nem bénít félelem
nem kell rettegnem attól, hogy nem lesz élelem.

A dolgom még a játék, s benne ott az öröm,
s ha elbeszélgetsz vélem, boldogan köszönöm.
Az egészségem teljes, mivel teljes vagyok.
Magam után a földön még nyomokat hagyok.

Az ébrenlét, s az álom, egyformán boldogít,
és szeretnék így élni, egész a holtomig,
hogy vegyen körül mindig megértő szeretet.
Ez kéne a világnak, nekem és te neked…

Forrás ~ Internet

 

Aranyosi Ervin ~ Hála Anyámnak

Megszülettem és szóltam a világhoz,
s az első válasz, te voltál Anyám.
Az első élmény mindent meghatároz,
s amíg csak élünk, elkísér talán.

Napom voltál és fényesen ragyogtál,
szívszeretet, mely magával ragad,
s ma sincsen szebb az altató dalodnál,
pedig, mint dalnok, nem képezted magad.

Emlékeztem, hogy szívünk együtt dobbant,
s táplálta tested, apró testemet,
óvtál, míg szikrám végre lángra lobbant,
s világra hoztál, mint édes gyermeket.

S nem hagytad abba, folytattad a dolgot,
szellemem tőled értelmet kapott.
Ha tükröztem, te attól lettél boldog,
mert tetszett az, hogy értelmem ragyog.

És locsolgattál szeretet vízével,
hogy érzelmeim gazdagodjanak,
s megismertettél könnyed sós ízével,
ápoltál, s védtél, s így szállt napra nap.

Az anyanyelvem csak tőled tanultam,
te segítetted az első lépteim,
figyeltél ébren, amikor aludtam,
s begyógyítottad az első sebeim.

Elmondtál mindent, mit a létről tudtál,
- hogy jól, vagy rosszul - nem számít ma már.
Értékes volt, mert tanácsokat adtál,
s te voltál az, ki mindig hazavár.

Később aztán útjaink el-elváltak,
s te intettél, s figyeltél messziről.
Én része lettem egy másik családnak,
s vigyáztam most se maradj le semmiről.

Akartam adni hálát, büszkeséget,
s kívántam létem szemtanúja légy.
Mi nekem öröm, az boldogítson téged,
életem kincsét hordtam ide eléd.

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ Anyai szeretet

Vedd csak körül őket óvó két karoddal!
Csitítgasd lelküket este szép daloddal!
Mosollyal melengesd, szeretetzenével!
Amit kapnak tőled, azzal más nem ér fel.

Öleld körül őket, óvjad, ez a dolgod!
Gyermekkoruk tőled, általad lesz boldog.
Tanítgasd a létet, készítsd fel a jóra!
Mindig szükségük lesz az anyai szóra.

Gyógyítsd a sebeket, tápláld pici lelkük,
figyeld, hogy a jövő hogy fejlődik bennük!
És ha kifejlődtek, mint nyíló virágok,
engedd el kezüket, lássanak világot!

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ Odafentről vigyáz…

Habos felhők mögül vigyáz rám egy angyal,
ha szomorú vagyok, gyakran megvigasztal.
Éppen úgy, mint egykor, mikor gyermek voltam,
mikor látta fiát bánatosan, szótlan.

Ő már felköltözött távoli mennyekbe,
én meg azért mászom dombokra, hegyekbe,
hogy közelebb legyek gyönyörű szívéhez,
s elmondjam az enyém, nélküle mit érez.

Elmondhassam neki, mennyire hiányzik,
mikor rágondolok, szemem könnyben ázik.
Bárcsak itt lehetne, örömmel ölelném,
elszállt gyermekkorom mellette meglelném.

Hiányzik jó lelke, melyből öröm áradt,
a két szorgos keze, mely el sose fáradt.
Barna, meleg szeme, mely óhajom leste,
mesemondó hangja, ha eljött az este.

Ha eljön az este, csillagokra nézek,
sok régi emléket sorra felidézek,
és amikor végre rám talál az álom
az édesanyámat benne megtalálom.

Forrás ~ Internet

 

 

 

Aranyosi Ervin ~ Mit is jelent e szó: Anya?

- Mit is jelent e szó: Anya?

Az élet kincse, aranya,

a világ legszebb ékköve.

s ha bánt a sorsod, még jön-e?

Simogató, puha tenyér,

mely kell, mint egy falat kenyér!

A varázsszó, mely biztató,

felemelő, szívig ható.

- Mit is jelent e szó: Anya?

Puha fészek, meleg tanya.

Hol elbújsz a világ elől,

s biztos lehetsz szíve felől,

akár te mész vagy Ő jön el,

megvigasztal, körül ölel.

- Mit is jelent e szó: Anya?

Gyermekkort, s nincsen alkonya,

mert olyan hosszú, addig ér,

amíg a szíve elkísér.

Amíg a szíve adni bír,

veled nevet, vagy érted sír.

- Mit is jelent e szó: Anya?

Mondat igéje, alanya,

s a mondat az csak rólad szól,

s kérdezd bátran, s ő válaszol.

Tőle kaptad a nyelvedet,

és még mi mindent ad neked?

Az Anya, nem egy szó csupán,

ne értelmezgesd csak bután,

e szónak mély tartalma van,

nem is mondjuk ki hasztalan.

Hisz nyomában élet terem,

száz csoda történik velem.

Hát mondogatnám estelig,

s a szívem érzéssel telik,

s rájövök, üres minden szó,

mert szóval ki nem mondható:

- Mit is jelent e szó: Anya?

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ Odafentről vigyáz…

Habos felhők mögül vigyáz rám egy angyal,

ha szomorú vagyok, gyakran megvigasztal.

Éppen úgy, mint egykor, mikor gyermek voltam,

mikor látta fiát bánatosan, szótlan.

Ő már felköltözött távoli mennyekbe,

én meg azért mászom dombokra, hegyekbe,

hogy közelebb legyek gyönyörű szívéhez,

s elmondjam az enyém, nélküle mit érez.

Elmondhassam neki, mennyire hiányzik,

mikor rágondolok, szemem könnyben ázik.

Bárcsak itt lehetne, örömmel ölelném,

elszállt gyermekkorom mellette meglelném.

Hiányzik jó lelke, melyből öröm áradt,

a két szorgos keze, mely el sose fáradt.

Barna, meleg szeme, mely óhajom leste,

mesemondó hangja, ha eljött az este.

Ha eljön az este, csillagokra nézek,

sok régi emléket sorra felidézek,

és amikor végre rám talál az álom

az édesanyámat benne megtalálom.

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ Éld meg az életet!

Éld meg az életed, hiszen azért kaptad!

Nem hiába forog ez a Föld alattad!

Keresd az örömöt, csodáld a világod,

– keserű az élet, ha a végét várod!

Élvezd ki a percet, ne hagyd elszaladni!

A pillanat varázsát próbáld megragadni!

Szavakkal, tettekkel teremts gazdagságot,

formáld gyönyörűbbé a fásult világot!

Utadon szeretet kísérje a lépted,

a virágot öntözd, le sohase tépjed!

becsüld, ami élő, csodáld gazdagságát,

hagyd hogy színesítse szép Földünk világát!

Másokkal csak úgy bánj, ahogyan szeretnéd,

hogy veled bánjanak, ahogy te is tennéd!

Használd jó célokra az energiádat,

legjobb, ha szívedből a szeretet árad.

Légy a világodnak gondos, jó gazdája,

hadd hozzon gyümölcsöt a világ szép fája,

ne legyen éhező, lakjon jól mindenki,

ne legyen pazarlás, ne éhezzen senki!

Ám nemcsak a testet kell majd jóllakatni,

lelkek táplálékát, jó szót is kell adni!

Adj hát a világnak, s légy boldog a mában,

lelkedet fürdesd meg a jólét áramában!

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ Ajándék az élet

Mikor megszülettél ajándékot kaptál,
s erre figyelmeztet évente a naptár.
Ám te új, s még újabb meglepetést vársz el,
s tudom, hogy csak mások bevett módján jársz el.

Születésnapodra torta járt, meg játék,
sosem izgatott az igazi ajándék,
mert a valóságost születéskor kaptad,
első sikered is pont akkor arattad.

Akkor még uraltad lelked gazdagságát,
fényesnek láttad a felnőttek világát.
Szép álmokat szőttél, örültél a létnek,
hátat fordítottál a bántó sötétnek.

Aki csak rád nézett, benned csodát látott,
mosolyra késztetted kicsiny kis világod.
Szeretet vett körül, boldogság és béke,
s hitted az örömnek sohasem lesz vége.

Mindenkiben ott él az öröm csírája,
csak kívül keresi, s ezért nem találja.
Gyermekként még tudtad, mire vágyna lényed,
hitted, s elindultál, hogy végre megéljed.

Ám az utad során, hited lerombolták,
sok szomorú ember súlyokat pakolt rád.
S lám mára felnőttél, ma már másképp látod,
nem okoz az élet annyi boldogságot.

Ma már az ajándék, akkor jó, ha érték,
pedig az életet sosem pénzben mérték.
Az igazán boldog, kinek lelke gazdag,
kinek a lelkében emlékek maradnak.

Mikor megszülettél ajándékot kaptál,
csak sokat változtál, nem olyan maradtál.
Különleges voltál, kreatív és tiszta,
aki még forrása tiszta vizét issza.

Akadályokat látsz, megtanultál félni,
valódi magadat, nem tudod megélni,
kétségek kínoznak, nem hiszel magadban,
félelemben fürdesz, rab vagy az anyagban.

Keresed a helyed, nehezen találod,
napjaidat töltöd, s retteged halálod.
Ezért kevés öröm képes beleférni,
nem erre születtél. Kezdj el újra élni!

Ajándékra leltél, mikor megszülettél,
amikor bolygónkra menetjegyet vettél.
Azt kell megértened, az élet csak játék,
leld örömöd benne, mert ez az ajándék!

Forrás ~ Internet