Dsida Jenő - Pünkösdi várakozás

Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.
Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
 

Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!
A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
 

És felzúg Istenéhez:
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!
Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!...
 

És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva...
És nagy szavát az Úr - kimondja!

Túrmezei Erzsébet - Pünkösd után

Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt - esedezés, esengés.
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása.
Csendesen várni - várni, hinni, kérni!
Aztán - boldog pünkösd utánba érni!
S pünkösd után - szent égi erőt-vetten,
pünkösd után - Lélekkel telítetten.
pünkösd után - bátor tanúvá lenni,
pünkösd után - régit kárnak ítélni.
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után - adni, adni, adni!

Pünkösd felé

 A húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered.

A keresztény egyházi ünnep története : Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

Pünkösdi népszokások

 A Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdi király  választás

A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. 

 

 

ERÉNYEK - VIRTUES

Szellemi fejlődésünk alappillérei

Az előző sorozat felvezetőjében írtam a bűnök és erények, mint az ember földi fejlődését segítő sarokkövek. Hiszen az ember földi létét és szellemi felemelkedését segítő minőségeket ezek a döntések választások. A 'szabad akarat' lehetőségei kapcsán dönthetünk, hogy a kísérések kapcsán elénk kerülő 'bűnök' és a Szellemi fejlődésünket segítő alapkövek között.

Már az archaikus társadalmakban is nagyon sok gondolkodó leírta, hogy az társadalmak rendjét, rendszerét az erények rendszere határozza meg, teszi érthetővé, értelmezhetővé.

Már Lao Ce is megírta,megfogalmazta az 'Út és erény' könyvében, hogy hogyan juthatunk el az erények útját járva a tiszta és erényes élet elvei mentén egy személyes, de egy egész társadalom morális alapköveit meghatározó rendszer által.

Platon,aki főként az Aranykor Atlantiszi tradíciói mentén alakította,írta a 'platoni erények' kapcsán a rend, a rendszer tiszta lehetőségei alappilléreit. 

Négy sarkalatos Erény

Mértékletesség - Bölcsesség - Bátorság - Igazságosság

A négy sarkalatos erény a földi kereteket, minőségeket határozza meg,azokat a belső értékeket, aminek egyéni értékei adódhatnak össze egy egész társadalom szintjén való megnyilvánuláskén. Ha  ezeket a sarkalatos erények szerint élnénk, illetve éltetnénk magunk által, akkor ezek az erények válnának általánossá.

A fenti képen az Erény négy Istennőjét láthatjuk.

Első a Mértékletesség.

Második a Bölcsesség.

Harmadik a Bátorság.

Negyedik a Mértékletesség.

Három Isteni Erény 

Hit - Remény - Szeretet 

A három Isteni Erény az Isteni teljesség három megnyilvánulása.

Nagyon látványos a kép szimbolikája.

A Teljesség köre két minőségre polarizálódik, az anyag, azaz a fenn említett földi vagy fizikai minőségekre. A földi vagy fizikai,de nevezhetjük az anyag minőségeiben a négy sarkalatos Erény elvei működnek. Valamint a Szellem, vagy az Isteni minőségekre. A következő szint, az Isteni minőségek szintje, a hármasság elve, melyek az Isteni hármasság szimbolikája, azaz, a Hit, a Remény és a harmadik a Szeretet.