Fénykép: Aranyosi Ervin ~ Apának lenni

Hogyan is kellene apának lenni,
  néhány kis 'porontyot' felnevelni?
  Megtanítani szépre és jóra,
  becsületre és szép, igaz szóra.  

  Fiúnak mutatni a példaképet
  és erőt adni, mit elvár az élet.
  S a lánynak apát, hogy Őbenne lássa,
  milyen legyen majd az Ő választása,  
hogy később a méltó párjára leljen  
s benne milyen értékekre figyeljen.  

  Hogyan is kellene apának lenni?
  Anyát szépen és hűen szeretni.  
Tenyéren hordani a kis családot,  
megadva nekik az egész világot.

  Biztatni azt, aki már belefáradt,
  -együtt építeni a homokvárat.  

Szépséges terveket, álmokat szőni
  s látni a gyermeket lassan felnőni.
  S bármi is történik mellette állni
  s ha eljön a napja nagypapává válni.  

  Hogyan is kellene apának lenni?
  Igazi receptet még nem írt senki.
  Egyetlen módon igazol az élet:
  az, kiknek apja vagy, mind szeret téged.

Aranyosi Ervin ~ Apának lenni

Hogyan is kellene apának lenni,
néhány kis 'porontyot' felnevelni?
Megtanítani szépre és jóra,
becsületre és szép, igaz szóra.

Fiúnak mutatni a példaképet
és erőt adni, mit elvár az élet.
S a lánynak apát, hogy Őbenne lássa,
milyen legyen majd az Ő választása,
hogy később a méltó párjára leljen
s benne milyen értékekre figyeljen.

Hogyan is kellene apának lenni?
Anyát szépen és hűen szeretni.
Tenyéren hordani a kis családot,
megadva nekik az egész világot.

Biztatni azt, aki már belefáradt,
-együtt építeni a homokvárat.

Szépséges terveket, álmokat szőni
s látni a gyermeket lassan felnőni.
S bármi is történik mellette állni
s ha eljön a napja nagypapává válni.

Hogyan is kellene apának lenni?
Igazi receptet még nem írt senki.
Egyetlen módon igazol az élet:
az, kiknek apja vagy, mind szeret téged.

  SZERESS ÚGY MINT A NAP ~ NAPHIMNUSZ

A napsugár nem kérdezi,
hogy mennyit ér a fénye.
A napsugár nem kérdezi,
hogy mit kap majd cserébe.
A napsugár nem mérlegel,
csak tündökölve árad.
Símogat és átölel,
de nem kér érte árat.

Szeress úgy mint a nap, feltétel nélkül
úgy mint a nap, ami szívedből épül
úgy, mint a nap, fényből születve
úgy mint a nap, áldást teremtve.

Szeress úgy mint a nap, feltétel nélkül
úgy mint a nap, ami szívedből épül
úgy mint a nap, fényből születve
úgy mint a nap, áldást teremtve.

Minden ember fénysugár,
a mindenségnek része.
Azt hiszi hogy porszem,
pedig a mindennek egésze.
Minden ember fénysugár,
egy a végtelennel.
Minden ember fénysugár,
de ebben hinni nem mer.

Szeress úgy mint a nap, feltétel nélkül
úgy mint a nap, ami szívedből épül
úgy, mint a nap, fényből születve
úgy mint a nap, áldást teremtve.

Szeress úgy mint a nap, feltétel nélkül
úgy mint a nap, ami szívedből épül
úgy mint a nap, fényből születve
úgy mint a nap, áldást teremtve.

Szeress áldást teremtve! 

Csongrádi Kata 



Forrás ~ Internet


 Fénykép: Aranyosi Ervin ~ Hogy mit dolgozom? ~ Anya-vers

Anya vagyok, – bár nem annak születtem.
Anyává én, egy csodás napon lettem.
Érdekel téged, hogy mit dolgozom?
Nem magyarázom, csak összefoglalom:

Mikor felkelek, még alszik a család,
nézik az álmuk szebbik oldalát.
Alvó arcukra lágy puszit adok,
ilyenkor én, egy halk vekker vagyok.

Így kezdődnek a munkás reggelek.
Ébresztő után a konyhába megyek,
Kezem által az asztal megtelik,
ahogy készítem a finom reggelit.

Amint leül az útra kész család,
szakácsból máris pincérré vedlek át,
ami csak kell, kezük alá rakom:
- 'Ne menj el éhen, drága angyalom!'

Ők útra kelnek, én itthon maradok,
utánuk mindig szép rendet rakok.
 Takarítónő - ez most a szerepem.
 elvégzem én, - habár nem szeretem.
 
 Azután  én beszerző, is vagyok!
 Ebédhez, vacsorához bevásárolok.
de kreatívnak kell lennem nagyon,
mert pénztárcámban nincs egy kis vagyon.

Ha nálunk baj van, valaki beteg,
én gyógyító, tudós orvos leszek,
és ápoló, ki nyugtat, borogat,
és gyógyszerész, ki kever porokat.

És tiszt leszek, ki parancsokat oszt,
és panaszkönyv, ha nem ízlik a koszt.
Ha ünnepelsz én tortát készítek,
s lám ilyenkor a cukrászt nézitek.

Mosoly az arcon, s már fotós leszek,
- hiszed – magamnak fényképezgetek?
Aztán, mikor majd elszáll az idő,
jó lesz, hogy annyi fénykép jön elő.

És délután, szép programod, ha van,
sofőr leszek, s szállítlak boldogan,
Legyen az sport, művészet, más egyéb,
én viszem el a kedves csemetém.

Ha nagy leszel, s rád tör a szerelem,
tanácsadóként beszélhetsz velem.
Tanár leszek, ki életre tanít,
és megsúgom a szerelem titkait.

Amit tanultam, azt mind átadom,
nem lazsálok, nincsen szabad napom.
Éjjel-nappal szolgálatban vagyok,
s amíg csak élek, ANYA maradok!

Aranyosi Ervin ~ Hogy mit dolgozom? ~ Anya-vers

Anya vagyok, – bár nem annak születtem.
Anyává én, egy csodás napon lettem.
Érdekel téged, hogy mit dolgozom?
Nem magyarázom, csak összefoglalom:

Mikor felkelek, még alszik a család,
nézik az álmuk szebbik oldalát.
Alvó arcukra lágy puszit adok,
ilyenkor én, egy halk vekker vagyok.

Így kezdődnek a munkás reggelek.
Ébresztő után a konyhába megyek,
Kezem által az asztal megtelik,
ahogy készítem a finom reggelit.

Amint leül az útra kész család,
szakácsból máris pincérré vedlek át,
ami csak kell, kezük alá rakom:
- 'Ne menj el éhen, drága angyalom!'

Ők útra kelnek, én itthon maradok,
utánuk mindig szép rendet rakok.
Takarítónő - ez most a szerepem.
elvégzem én, - habár nem szeretem.

Azután én beszerző, is vagyok!
Ebédhez, vacsorához bevásárolok.
de kreatívnak kell lennem nagyon,
mert pénztárcámban nincs egy kis vagyon.

Ha nálunk baj van, valaki beteg,
én gyógyító, tudós orvos leszek,
és ápoló, ki nyugtat, borogat,
és gyógyszerész, ki kever porokat.

És tiszt leszek, ki parancsokat oszt,
és panaszkönyv, ha nem ízlik a koszt.
Ha ünnepelsz én tortát készítek,
s lám ilyenkor a cukrászt nézitek.

Mosoly az arcon, s már fotós leszek,
- hiszed – magamnak fényképezgetek?
Aztán, mikor majd elszáll az idő,
jó lesz, hogy annyi fénykép jön elő.

És délután, szép programod, ha van,
sofőr leszek, s szállítlak boldogan,
Legyen az sport, művészet, más egyéb,
én viszem el a kedves csemetém.

Ha nagy leszel, s rád tör a szerelem,
tanácsadóként beszélhetsz velem.
Tanár leszek, ki életre tanít,
és megsúgom a szerelem titkait.

Amit tanultam, azt mind átadom,
nem lazsálok, nincsen szabad napom.
Éjjel-nappal szolgálatban vagyok,
s amíg csak élek, ANYA maradok!
 Fénykép: Aranyosi Ervin ~ Légy boldog

Légy boldog ok nélkül, ne keress rá okot!
Mert, ha az ok múlik, az öröm elpárolog!
Figyeld a gyermeket, élvezi a létet.
Nincs benne utálat, nincs benne ítélet.
Képes minden szépet örömmel fogadni.
Nem őrizget kincset és szívből tud adni.
Mert a szeretetnek, nincs oka, nincs ára.
Nyílt szívvel csodálkozz rá a nagyvilágra!

Aranyosi Ervin ~ Légy boldog

Légy boldog ok nélkül, ne keress rá okot!
Mert, ha az ok múlik, az öröm elpárolog!
Figyeld a gyermeket, élvezi a létet.
Nincs benne utálat, nincs benne ítélet.
Képes minden szépet örömmel fogadni.
Nem őrizget kincset és szívből tud adni.
Mert a szeretetnek, nincs oka, nincs ára.
Nyílt szívvel csodálkozz rá a nagyvilágra!

Jószay Magdolna ~ Születésnapok

Egy születésnap
a sugárzó mosolyok szépsége.

A születésnapok erőt adnak
törekvés-álmainknak.

Születésnapunkon
a menny hegycsúcs-magassága
leereszkedik életünkbe.

Születésnapunkon
Isten nekünk adja
béke-üzenetét.

A születésnap
a lélek
virágoskert-mosolya.

Születésnapunkon
a lélek ereje
megsokszorozza
önmagát.

A születésnap
a boldogság-fény
dala.

A születésnap
a lélek mérhetetlen gyönyöre.


 Aranyosi Ervin ~ Ne bújj mosoly mögé!

Ne bújj mosoly mögé, mondd ki, amit érzel!
Hiába a látszat, ha ezer sebből vérzel!
Legalább magadnak valld be, ami fáj még,
lelkeden nem  segít egy ócska színjáték!
Könnyezd meg bánatod, sírd csak ki magadból,
meríts kellő erőt a tapasztalatból!
Bocsáss meg szívedből, annak aki bántott,
vesd le a haragot, mint egy rossz kabátot!

Ha kisírtad magad, ha elmúlt a bánat,
tedd, amit a bölcsek ilyenkor csinálnak:
Próbáld a sérelmet, mint elmúltat nézni,
s akarj egy vidámabb percet felidézni!
Ilyenkor ölts mosolyt, szép, elégedettet,
gondolj oly dolgokra, ami megnevettet,
Rögtön látni fogod, kisütött a napod,
arcodon elárad a mosoly, ha hagyod…

Aranyosi Ervin ~  Engedd, hogy a mosoly

Engedd, hogy a mosoly
szép arcodra üljön!
Szomorúság, bánat
messze meneküljön!
Lelked szabaddá lesz,
szívedet kitárod,
s napfény ragyogja be,
gyönyörű világod…

Aranyosi Ervin ~ Mikor mosolyogsz
 
Mikor a lelked nyitva áll,
megérint napfény, rózsaszál.
Hallod az élet dallamát,
ritmusát szíved adja át.
Mikor a szíved felvidul,
mosolygós arcod lángra gyúl,
jobbá válnak az emberek,
s érzed, a nagy világ szeret!

Aranyosi Ervin ~ Mosolyvarázs

Te, aki vágysz szép életet,
Megálmodsz egy új holnapot.
Lehet szebb napod s éjjeled,
S hidd el, hogy ezt meg is kapod.

Szívedben ott él a parázs.
Izzítsd tüzesre lelkedet!
Segítsen a mosolyvarázs.
Siker kísérje tettedet.
Mosoly ragyogjon ajkadon,
s vidám szemedbe bárki néz
– Varázsos minden alkalom –
Mely stresszelt szívet megigéz.

Borúra öntsél hát derűt,
Adj új ruhát, új szövetet,
szép hangú, zengő hegedűt,
s mint, aki újjá született,
Adj új hitet és titkodat,
oszd meg csak bátran bárkivel.
Az élet gyorsan elszalad
S nem mindegy mit, s miért teszel.

Élvezd a mát, mert benne élsz,
s holnapot tervezz lelkesen,
Szíved vezessen, ne az ész
A társaiddal kedvesen
bánj. S látod, azt kapod,
amit te adtál már sokat.
Arcodon érezd a napot,
S deríts mosolyra másokat!




Aranyosi Ervin ~ Őrangyalka

Felhő szélén, őrangyalka,
reád gondol éppen.

 
Valahányszor dolgod akad,
Te jársz a fejében.
Szeretné, ha boldog lennél,
s teljesülne vágyad.

 
Örülne, ha nem akadna
annyi dolga nálad.
Van neked egy őrangyalod,
tehát nem kell félned!

 
Csak az élet szépségeit
kellene megélned.
Próbálj Te is, másoknak
az őrangyala lenni.

 
Próbálj csak meg a szívedből
őszintén szeretni!








Wass Albert  ~ Egy öreg ember imája

Atyám,
tudom, hogy egy nap menni kell,
az ember sorsa ez.
Nem panaszként, Uram
jó életem volt, tettekben is gazdag,
csak egy dolog aggaszt, Uram...

Országodban, tudom,
hogy vannak paloták,
de vannak-e erdők, tavak, patakok?
Álomtisztások, őzek esti nyugta,
árnyas berek, hol forrás csörgedez?

Csendes függőágy, hová a fejőgép
behallik holdas éjszakákon
és a homoki darvak zsivaja
ködös reggeleken?

Atyám,
nem kell palota,
aranyköves utca...
Csak egy kis kunyhót
adj erdőben valahol, melyben
családom s jóbarát meglátogathat néha...
melyben kutyáim lábamnál hevernek
a kandalló melegjéhez közel,
csaholásukkal futni fák között
legédesebb zene, mit ember áhít.

Ez minden, amit kérek, Uram,
a Te örökkévaló...
Túl nagy kérelmem?
Szokatlan Különleges? Szemérmetlen?
Szentségtörő tán?

Atyám, szívembe látsz,
csak szeretet van ott, csak szeretet...
Szívem ne sajtold égi palotákba,
a fal csak fal, még színaranyból is.
Te teremtettél sóvárogni nyílt tért,
ahol szelek rohannak szabadon,
fákat ráznak, mezőket símogatnak,
süvöltenek, dalolnak és susognak
Isten-teremtményű természetünkre.

Uram, Nagy Úr, világunk mozgatója,
virágra, ki nem lépsz s hangyára sem.
szolgádnak adj kegyelmet, nagy Teremtő:
lelkem, mit adtál, szabadságra vágyik,
szoros kriptába, kérlek, be ne zárj,
hogy sorvadozzak, mint a tört üveg,
mely életnedvét veszti el örökre.

Hadd illanjon a lelkem csendben el
a fák közé örök szabadban élni,
hová emlék köt láthatatlanul
erdődhöz, hol kutyáim megtalálhatom,
a függőágyban, halk fenyők között,
hol fejőgép hallatszik balzsamos
éjjelen s homoki darvak ébresztgetik
a ködös reggelt.

Bánat s megingás nélkül mondhatom
majd akkor: Ó, Uram akaratod,
mennyországod: megérdemelt örökség.

Ámen, ámen, ámen.


Mosó Piroska ~ Öregek napja

Ez nem lehet igaz, elmúlott egy év.
Észre sem vettük,
Hát egy évvel megint öregebbek lettünk.
Úgy gondolom, szerencsések vagyunk,
Hogy még, élünk és hogy megértük e napot.
Sokan még egy éve itten voltak velünk,
Most fentről nézik a mi ünneplésünk.

Amíg itten vagyunk e földön, segítsük egymást.
Ne vessük meg a gyöngét, az elesett öregeket.
Szívünkből mindenkinek jusson egy kis szeretet,
Szeressünk, és ne várjunk viszonzást,
Az önzetlen szeretet a legszebb áldás.

Szeressük a családunkat, szeressük barátainkat,
Szeressük az ellenségünk, mert így lehet üdvösségünk.
Az Úr látja megáldja tovább is az életünk,
Ha így élünk itten lesz mindig mellettünk.

Nekünk már nincsenek nagy álmaink,
Örülünk, ha onnan fentről egészség adatik.
Örülünk a felkelő nap, fényes sugarának,
Örülünk az esti égbolt minden csillagának.
Ha kapunk egy szép szót szeretteinktől,
Szép a napunk, jó a hangulatunk.

Nem is érezzük, hogy öregek vagyunk,
Öleljük át egymást, daloljunk, örüljünk.
Kérjük a jó Urat, adja meg nekünk,
Hogy egy év múlva is itt legyünk és együtt ünnepeljünk.

 Aranyosi Ervin ~ Kortalan barátság…
 
Az idős szív is szeretetre éhes,
a ráncos arcon, kedves a mosoly.
Nem túl nehéz eljutni a szívéhez,
s a zsörtölődés gyakran nem komoly.
Egy cica hozhat egy kis melegséget,
dorombolása öröm forrás lehet.
Ha múlik is, nem ér véget az élet,
csak kitölti egy cseppnyi szeretet…

Aranyosi Ervin: Örök lét…
 
Oly régen kezdődött,
- csak húsz éve éltünk.
Magányos szíveket,
boldogra cseréltünk.

Aztán soha többé,
rá se néztünk másra,
egymást tanítottuk
e kedves szokásra.

Mi szép lassan jártunk,
csak az idő szaladt.
Gyermekeink lettek,
- itthon egy sem maradt.

Néha el-eljönnek,
aztán elszaladnak,
az óramutatók is
gyorsabban haladnak.

Ám mi itt maradunk,
egymás mellett mindig,
mint kik az életet
öröknek tekintik.

Aranyosi Ervin ~  Fiatal, vagy öreg?

Az ifjúság mércéje
sosem az életkor.
Szellem és a lélek,
mely benned össze forr.
Akarat, elszántság,
és képzelőerő,
érzelmek tisztasága
szívedből tör elő.

Vágysz-e újabb kalandra?
S ha kell, legyőzöd-e
a lustaság igáját,
s erővel győzöd-e?
Hogy megvívd újabb harcod,
kiállj eszméidért,
mely nem hajlott igába,
mi szebb jövőt ígért?

Ha évek múlásával
arcodra ránc kerül,
lángoló ifjúságod
lobog-e legbelül?
Vagy lelked simaságát
borítja korod ránca,
szellemed csuklójára
került bilincse-lánca?

Kétség, ha felmerül,
– mit okoznak a gondok,
reménytelen, hitetlen,
tehetetlen bolondok,
kik holtan menetelnek,
lelkük tiporva porba.
Öreggé vénült szívvel
a földi pokolba.

Nem számít mennyi éves,
az ember fiatal.
Ki felnéz a csillagokra
és repülni akar.
Ki minden egyes éjen,
kalandot álmodik,
s a szépséges világra
rácsodálkozik.

Nem fél a kockázattól,
és gondolkodni mer,
bízik a holnapjában,
hogy eljön a siker.
Naponta megcsodálja,
mit addig alkotott,
s megújuló reménnyel
vár minden új napot.

Oly friss az ifjúságod,
amint reményeid,
ahogy öreggé tesznek
rút kétségeid.
Ha hited hajtja vágyad,
szemedbe fény kerül.
Lelkednek csillogása
tekintetedben ül.

Oly ifjú most a lelked,
akár az Önbizalmad!
Korod súlyát, ha érzed,
az csak félelmet adhat.
Fiatal minden álmod,
s Öreg a csüggedésed!
Ifjú szíved és lelked,
ha a szépséget érzed.

Tiéd öröm, s merészség,
a büszkeség, s a nagyság,
az emberség, s e föld is,
a végtelen szabadság.
Amíg bent fiatal vagy,
bármi tiéd lehet,
s elvenni tőled mindezt,
sehogyan nem lehet.

Tudd, csak akkor öregszel,
ha lelked szárnyait,
földhöz bilincselik
a csalódásaid.
Ha szomorú szemekkel,
lesed a nagy világot,
s úgy teszel, mint vak árva
ki szépet sohase látott.

Blogarchívum