525600 perc - miben mérheted, miben mérhetsz egy évet?

napfényben

naplementékben

éjfélekben

csészényi kávékban

centiméterekben

kilométerekben

nevetésben,

veszekedésben

igazságokban, amiket tanultál

az alkalmakban, amikor sírtál

a hidakban, amiket felégettél

vagy abban, ahogy meghaltál

mi lenne - ha szeretetben mérnéd az időt.

ezt az évet

ünnepeljünk egy évet

barátaink életében

mérjük az időt a szeretet évszakaiban..

Szeretni úgy.. hogyan is?

Gyöngéd léleksimítással,

ha kell, arctalanul

helyem mindig megtalálva

ha kell, láthatatlanul

A szeretet az egyetlen , amit nem kell és nem is lehet kimutatni.

Sem mutatni, sem jelezni, sem beszélni róla.

A Szeretet meleg, mint a kályha.

Odatartod a tenyeredet, és érzed.

Felé fordítod az arcod, és sugárzik.

Egy ember körül, aki szeret, más légkör van.

Meleg van!

Kívánom, hogy ezt a meleget egész évben érezzétek magatok körül

Közeleg az év vége, ismét eltelt egy év,

szívünkben feléled egy-egy régi emlék.

Felidézzük az elmúlt szép pillanatokat

a tovaszállt, meg nem élt , tűnő álmokat.

TITOKBAN REMÉLJÜK BOLDOG ÉVEK VÁRNAK,

nem lesz többé szomorúság, bánat!

Köszöntsük hát együtt a következő évet.

Kívánjuk, hogy álmunk sose érjen véget!

 

 

 

Azok az isteni erények vezetnek bennünket benső utunkon lépésről-lépésre, melyeket megtalálunk szívünk által önmagunkban.

Az első a Csend, mely nélkül az igaz isteni szó hallhatatlan. Ez a csend mindannyiunkban benne van és a legbeszédesebben tanít minket a bennünk élő belső bölcs által. Csak az elcsendesedett test és lélek képes meghallani a szellem tanításait.

A második a Béke, melyet a csendbe lépve érhetünk el. Olyan állapota ez lényünknek, mikor megnyugszunk Isten Akaratában és átadjuk magunkat a Gondviselés erőinek.

A harmadik az Öröm, mikor már képesek vagyunk meglátni és felszabadítani azt az érzést, mely magának a Létezésnek az alapállapota. Az Élet megélése maga az öröm, mely nem külső forrásból táplálkozik, hanem örökérvényű valója bensődnek, isteni származásodnak. Atyád örömmel teremtett téged, és ez az, ami éltet.

A negyedik a Szeretet, mely a Mindennel összekapcsoló jézusi szubsztancia.

Az ötödik, mely maga a beteljesülés, a Fény, mellyel eljutunk magához az Istenemberhez. 

Az öt, az ember száma az Univerzumban. 

A védelem és a mágikus erők száma is. 

Régebben a felemelt és széttárt öt ujjukkal köszöntötték egymást a beavatottak, a Fény hordozói. 

A Fény megláttatja bennünk és velünk isteni eredetünket, szellemi Önvalónkat.

Így fogadhatjuk be azt a Krisztus-impulzust, mely tudatosságunkat általa újra Istenbe emelheti

Ha befogadjuk Krisztusi Lényünk ajándékát, fellobbanhat bennünk a szikra, mely mint betlehemi csillag ragyog tovább a szívünkben örökké.

Advent negyedik hete - Kánai menyegző

Ha a tanítvány legyőzte a három kísértést, akkor beléphet a magasabb megismerés templomába.

Itt esküt kell tennie, hogy a megszerzett szellemi tudását az emberiség szolgálatába állítja.
Az evangéliumok alapján a pusztába való megkísértés után a kánai menyegző következik Galileában, ahol a víz édes borrá (így hívták a szőlőlevet) változik.
A víz az asztráltestet jelképezi, az édes bor pedig a manaszt. A természetben a Nap-erők hatására lesz a vízből szőlőlé. Ugyanígy a bennünk lévő Nap-erők (Krisztus-Impulzus) segítségével alakul át az asztrális test manasszá. 

A manasz segítségével léphet be az ember a magasabb világokba, és kaphat olyan igazságokat, amelyek szabaddá teszik.
Advent négy hetének tudatos és helyes átélése vezet el oda, hogy megszülessen bennünk karácsonykor a magasabb ÉN, a fénylő Szellemi Nap: KRISZTUS!

Advent negyedik hete - Beavatás

Ha a törekvő sikeresen átmegy a három próbán, a negyedik héten megnyílik számára a lehetőség, hogy kapcsolatba kerüljön a magasabb világokkal. 

Ez a kapcsolat segíti a karácsony szent ünnepének igazi szellemi megélését.

Advent negyedik hete – Bölcsesség - Jézus

Az ember a szellemi világ küszöbéhez érkezik. Már nincs angyali védelmező körülöttünk és a Föld körüli tér is magányossá válik. Lehetőségünk nyílik azonban új szellemi bölcsességek felvételére. Ezt próbálják az ellenerők meggátolni. Az ember belső magányosságot él meg. De ez a magány nem más mint az a kozmikus üresség - univerzális tér, melyet megtölt a Szellem ereje. Ha a bölcsesség erejével felemelkedünk a Szellemiség Örök Templomába, ott megláthatjuk, hogy az a magány nem más, mint a Szellem teljessége.
Ha az ember engedély nélkül lép be a szellemi világba, akkor nem veheti magához az őt megillető tudást, és így félrevezetheti magát.
Az emberrel a szellemvilágba való belépés előtt a „küszöb őrei” itatják ki a "felejtés poharát", és visszajövetelnél az "emlékezés poharát".
"Felejtés pohara" => Az ember felejtse el a földi logikát, hogy az ne torzítsa a szellemvilágban megszerzett bölcsességét.
"Emlékezés pohara" => Az ember a földi világba való visszatérés után is emlékezzen az "égben" kapott bölcsességekre.
Advent negyedik hetében tehát a legfontosabb a szellemi bölcsesség megszerzése és megtartása. De mindezt igaz szívvel és szeretettel, ne akaratossággal. Legyen kellő alázatunk a szellemi világok bölcsessége előtt, és engedjük magunkba azok erejét.
Cél:
A sikeresen teljesített előző három próba után, a negyedik héten megnyíló lehetőséggel élni, hogy kapcsolatba kerüljünk a magasabb világokkal. Ez a kapcsolat segíti a Karácsony szent ünnepének igazi szellemi megélését.
Hívjuk be ezen a héten a Bölcsesség Lelkét, és Jézus segítségével engedjük magunkba a szellemi világok fénylő erejét.
Jézussal minden szellemi világba beléphetünk, ha annak tudására megérett lelkünk. Ő pontosan tudja, milyen bölcsességre van szükségünk, hagyjuk hát vezetni magunkat általa.
Jézust nem kell bemutatnom, hiszen mindünkben benne él, mint az ÉLET URA. Ha szíved szeretetében keresed, megtalálod. Mikor őt hívjuk, szívünkkel hangolódjunk rá az Ő Fényszívére és ismerjük fel őt. Sokszor az ellenerők más képét felvéve próbálnak eltéríteni bennünket. Ha szívünk szerető isteni Fényével megvilágítjuk azt, aki eljön hozzánk, feltárul igaz valója s mi az isteni Fényben meglátjuk Őt.

Fohászok Jézushoz:
"Jézus, Uram a Fényben! Kérlek, telíts meg engem a szellemi Világok
Bölcsességének erejével, hogy mindazt magamhoz vehessem, mi utamon segít és védelmez engem."
"Jézus Krisztus kérlek, a magány érzését töltsd ki a te Szent Lelkeddel és óvj meg minden rosszakarattól és félrevezetéstől."
"Jézus, szívemet feléd kitárom és beengedlek Téged. Kérlek, fogadj be
Szíved Templomába engem és őrizz meg Szeretetedben. Mindörökké."

Advent negyedik hete - Bölcsesség

A téli napfordulót közvetlenül megelőző időben az ember a szellemi világ küszöbéhez érkezik. Lehetősége nyílik új szellemi bölcsességek felvételére. 

Ezt próbálják az ellenerők meggátolni.

Ahrimán => Minden erejével azon fáradozik, hogy az ember ne tudja kihasználni a megnövekedett szellemi lehetőségeket.
Lucifer => Be akarja engedni az embert a szellemi világba, de a küszöb őrének megkerülésével.

Ha az ember a küszöb őrével való találkozás nélkül lép be a szellemi világba, akkor egyik tévedésből a másikba eshet.
Az emberrel a küszöb őrei itatják ki szellemvilágba való belépésnél a "felejtés poharát", és visszajövetelnél az "emlékezés poharát".

"Felejtés pohara" => Az ember felejtse el a földi logikát, hogy az ne torzítsa a szellemvilágban megszerzett bölcsességét.
"Emlékezés pohara" => Az ember a földi világba való visszatérés után is emlékezzen az "égben" kapott bölcsességekre.

Advent negyedik hetében tehát a legfontosabb a szellemi bölcsesség megszerzése és megtartása.

Advent negyedik hete – Bölcsesség

Tudatosítsuk magunkban, hogy a valódi bölcsességet nem „kívülről” kapjuk, hanem bennünk rejlik – és meg is találjuk, ha nem csak a fejünket használjuk, hanem a szívünkre is hallgatunk. Kérjük ehhez a bölcsesség angyalának segítségét. Konkrét élethelyzetek kapcsán tanácsért is fordulhatunk hozzá. Miután ezt megtettük, többé ne foglalkozzunk az adott problémával – a válasz hamarosan meg fog érkezni, ha figyelünk a jelekre. Bármi történik, gondoljunk arra, hogy minden változás – akár pozitív, akár negatív – egyben lehetőség is a növekedésre. 

A negyedik vasárnap Angyala

A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, halványlila lepelbe öltözött angyal

jelenik meg az égbolton, és járja be az egész Földet. 

Kezében lantot tart, azt pengeti, s közben szépen énekel hozzá. 

De ahhoz, hogy meghallhassuk, szívünk tiszta kell, hogy legyen, s jól kell figyelnünk. 

A Béke nagyszerű dalát énekli, mely a karácsonyi gyermekről és Isten birodalmáról szól, mely eljő majd a Földön.

Sok kis angyal kíséri a nagy angyalt, együtt énekelnek és örvendeznek a mennyben. 

Daluktól valamennyi mag, mely a földben szunnyad, felébred, s maga a Föld is figyel.