Gondolkozz másképp!

Nagyon fontos, hogy mindenhez a helyes szemlélettel állj hozzá. 

Nem tudsz fejlődni és kiterjeszkedni, ha a hozzáállásod negatív, és az életben csak a nehézségeket és az akadályokat látod.

Minden helyzetnek meg van a jó oldala is, csak időt kell áldozni arra, hogy megtaláld. 

Akkor vagy képtelen meglátni saját helyzetedben a legjobbat, a körülötted lévő lelkekben a jót, és ezt a csodálatos életet, ha a szívedből hiányzik a szeretet.

Ha a sorsodon és a múlt történésein keseregsz, akkor csukott szemmel jársz, és szem elől téveszted mindazt a csodát, ami körülvesz téged. 

Hozz egy döntést és nyisd ki a szemed.

Csendesedj el, és ebben a csendben engedd meg, hogy minden megmutassa neked az igazi arcát. Hidd el, hogy nagyon meg fogsz lepődni! 

Tégy egy próbát! Most!

 Nincsen emberi cselekedet hibázás nélkül. Szeresd ezeket a botlásokat, mert kellő vizsgálat után a fénybe emelnek téged!

Vizsgáld meg hogy hányszor bántottad magad azért, mert nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy te vagy mások elvárták! 

Nézd a mi szemünkkel ezeket a cselekedeteket, s meglátod majd, hogy nincs rossz döntés vagy elhibázott cselekedet.

Tapasztalás van, mely nélkül nincs változás és fejlődés.

Öleld hát magadhoz az általad hibásnak ítélt lépéseidet, és hála telt szívvel, szeresd magad!

Áldás rátok!

Kereszt

Reményik Sándor

Kemény a harc, nehéz a kereszt terhe.
Nem birom már! - sóhajtva csüggedezve.
De tarts ki! Egyszer meglátod, megérted,
Hogy a keresztre miért volt szükséged.

Vándor roskad le az útszél kövére.
Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!
De nem megy tovább! Hogyan érje el,
Ha olyan nehéz terheket cipel?

Amikor elindult, erős volt és boldog.
Azóta annyi minden összeomlott.
Magára maradt. Szép napoknak vége.
Keserves, árva lesz az öregsége.
Szivében ott a kérdés szüntelen:
Miért lett ilyen az út, én Istenem?!
Ahogy így töpreng, kicsordul a könnye,
és leperdül az útszéli göröngyre.

Aztán elcsendesedik. Lehet-e
ilyen csüggedt, ha Isten gyermeke?
Magasba emeli tekintetét.
Ott majd megérti, amit itt nem ért.
Fogja botját, és indul vánszorogva,
Mintha a domboldalon kunyhó volna!
Odaér. Bemegy. Fáradtan lefekszik.
Elég volt már a vándorlásból estig.
Soká eltöpreng még bajon, hiányon.
míg végre lassan elnyomja az álom.

S magát álmában is vándornak látja,
útban a távol mennyei hazába.
A mennyei város ragyog feléje.
Oda igyekszik, siet, hogy elérje.
Kezében vándorbot, vállán keresztje.
Vállára azt maga Isten helyezte.
Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!
A messzi cél, mint csillag tündököl.

Hőség tikkasztja.. Keresztje teher.
Útközben néha pihennie kell.

Kedves ház kínál pihenést neki.
Súlyos keresztjét ott leteheti.
S ahogy tovább indulna, mit vesz észre?
Tekintete ráesik egy fűrészre.
"Olyan súlyos keresztet cipelek.
Jobb ha belőle lefűrészelek"
- mondja magában.
"De jó, hogy megtettem!
Sokkal könnyebb!"
- sóhajt elégedetten.

Siet tovább. Mindjárt elfogy az út,
S eléri a ragyogó gyöngykaput.
Ó, már csak egy patak választja el!
Jön-megy a partján, hídra mégse lel:
De hirtelen eszébe jut keresztje:

A túlsó partra az most híd lehetne.
Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:
hiányzik a lefűrészelt darabja.
"Mit tettem!" - kiált kétségbeesetten.
"Most a cél közelében kell elvesznem,
mert keresztemet nehéznek találtam!"
S ott áll a parton keserű önvádban.

Azután új vándort lát közeledni,
s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,
mint a hídon boldogan indulhat rajta,
hogy átjusson békén a túlsó partra.
"Rálépek én is!" Reménykedni kezd:
az ismeretlen, idegen kereszt
hátha átsegíti. Rálép, de reccsen
lába alatt. " Jaj, Istenem, elvesztem!
Uram segíts!" Így sikolt, és felébred.
Még a földön van. Előtte az élet.
 

Csak álom volt a kín a döbbenet
"Megváltó Uram, köszönöm Neked!
Keresztemet Te adtad, ó ne engedd,
hogy egy darabot is lefűrészeljek!
Amilyennek adtad, olyan legyen!
Te vezetsz át a szenvedéseken.
A Te kereszted szerzett üdvösséget,
de mivel az enyémet is kimérted,
Te adj erőt és kegyelmet nekem,
hordozni mindhalálig csendesen!"

Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a büszkeséget nem Ő veszi el,
hanem nekem kell feladnom azt.
Kértem Istentől, hogy gyermekem legyen egészséges,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a lelke egészséges,
a teste csak átmenet.
Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke,
nem kapni, megszerezni kell.
Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, csak áldását adhatja,
a boldogság rajtam múlik.
Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalomtól,
de Ő azt mondta: nem.
A szenvedés eltávolít a világ dolgaitól
és közelebb visz Hozzá.
Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlődést,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a fejlődés az én dolgom,
de hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzak.
Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretni,
úgy, ahogy Ő szeret engem.
Erre azt felelte: látom, már kezded érteni.
Kértem erőt…
És Isten adott nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.
Kértem bölcsességet…
És Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.
Kértem bátorságot…
És Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat.
Kértem, adjon szeretetet…
És Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.
Kértem kegyelmeket… És Isten adott lehetőségeket.
Semmit sem kaptam, amit akartam.
Megkaptam mindent, amire szükségem volt.
És imáim meghallgatásra leltek.

Hálás vagyok

Hálás vagyok, hogy élek,
bár a jövőtől néha félek.
Gondolatok cikáznak fejemben,
gondjaimat, hogyan is feledjem?

Hálás vagyok, mert szeret kit szeretek,
mert szerelmünk gyümölcse megszülethetett.
Köszönöm a csodálatos perceket
a boldogságtól hulló könnycseppeket.

Hálás vagyok Istenem,
amiért a Titkot ismerhetem.
Már tudom, ami eddig történt velem,
csak saját magamnak köszönhetem.

Mostantól minden megváltozik
teljesül mire szívem vágyakozik,
valósággá válnak, gondolataim
boldoggá teszem, mindennapjaim

Repülök a boldogság szárnyain,
mert megoldódnak gondjaim
beteljesülve látom, álmaim
Elcsendesednek cikázó gondolataim

A Vonzás törvénye, maga a Titok
Életembe bármit bevonzhatok.
Istenem, Univerzum, Angyalok!
Mindannyiotoknak hálás vagyok!

Édesanyámnak születésnapjára

Drága Édesanyám, köszöntelek most Téged,
hisz neked köszönhetek mindent, azt is hogy élek.
Te vagy az én mindenem, boldogságom, kincsem,
szívemben mindig velem vagy, ezt érzem.

Te vagy ki mindig megnyugtatsz, vigasztalsz, ha bántanak
és Te vagy a legjobb anya, kit ember csak kívánhat magának.
Sok mindent tanultam én Tőled, melyre mindig büszke lehetek
és bármikor emelt fővel közlekedhetek.

Tudom, nehéz az élet, ezt is megtanultam én,
de mi itt vagyunk egymásnak, ezért nem félek én.
Veszem az akadályt, mert keménynek neveltél
És remélem mindig büszkén szemléltél.

Bármit teszek, csak azért van, hogy két szemed csillogni lássam.
Maradj még velem nagyon sokáig ezt kívánom én,
Isten éltessen sokáig, hisz nagyon szeretlek én! 

Az Isten megkért, hogy mondjam meg Neked, hogy az eljövendõ év jó lesz számodra.

Nincs jelentõsége annak,hogy valakik megkísérelnek megbántani - nem sikerül nekik.
Elõ van írva, hogy sikerrel fogsz járni minden területen és eléred céljaidat. 2012-ben minden fájdalmad el lesz törölve és az életedben sok siker és gyõzelem várható.
Ma az Isten megerõsítette, hogy vége van a szomorúságodnak és
fájdalmadnak, mert Õ emlékezik Rád.

Õ elengedte a próbatételeket és örömet küldött Neked.

Õ soha sem fog téged megbántani.
Ma reggel kopogtam a Paradicsom kapuján és az Isten megkérdezte: "
Mit tehetek érted gyermekem". 

Mondtam: "Atyám, kérlek vigyázz arra és áldd meg azt, aki olvassa ezt a levelet."

Azt kívánom Neked,..
Hogy legyen erőd akkor is szeretni, amikor úgy érzed csak Te adsz.
Hogy legyen erőd akkor is mosolyogni, amikor úgy érzed a fogad törik belé.
Hogy akkor is kitarts, amikor nincs kedved.
Hogy ne zavarjon, ha nagyok a problémáid, hiszen erős vagy és elbírod őket.
Azért mert, ha erős vagy felemelhetsz embereket, ezáltal Te magad még
jobban megerősödsz.

Kívánom, hogy legyen erőd félretenni a büszkeséged, ha annak a
Valakinek szüksége van rád.
S kívánom, hogy legyen erőd megmondani Neki, mit érzel, mert tudom,
hogy ez a legnehezebb.
Őszintén kimondani.

Kívánok Neked Türelmet!
Hogy meg tudj hallgatni másokat.
S hogy meg tudj bocsátani annak, aki nem tud Neked.
Hogy fáradtan is tudj szeretettel és megértően beszélni azzal, akinek
szüksége van rá.

Kívánok Neked Bölcsességet!
Hogy tudj különbséget tenni, mikor kaptad azért az akadályt, hogy
megküzdj vele és mikor azért, hogy kikerüld és más utat válassz.
Hogy felismerd a mindennapok szépségét és ne tragédiák döbbentsenek rá.

Hogy meglásd a szeretteid fontosságát és szükségességét az életedben.
Hogy minden idegesítő tulajdonságuk Téged épít, akár mint rossz, akár
mint jó példa.
Bölcsességet, hogy ne akarj tökéletes lenni, csak törekedj a legjobbra.
Hiszen soha nem leszünk tökéletesek, maximum frusztráljuk magunkat a
gondolattal. Ellenben a legjobbra törekvés újabb és újabb sikereket,
majd célokat eredményez, s ez maga a haladás.
Kívánom még Neked,
Hogy az aprólékos sziszifuszi hétköznapokban lásd a holnapok
nagyságát, és a nagy célok építőkockáit.

Végül kívánok egy apró mosolyt magunkon, hiszen ha mindezt meg tudnánk
tenni,akkor már rég az Angyalok soraiba tartoznánk, és valaki
olyanokra vigyáznánk, mint mi magunk.

Ám kívánom Neked, hogy megtapasztald: a Teremtés attól válik
tökéletessé, hogy ismertek a hibáink és számolnak a
tökéletlenségünkkel. S nem utolsó sorban,

Kívánom, hogy azokkal tölthesd ezt az évet, akik szeretnek, és zárd a
szívedbe ezt a Boldogságot!