Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk
 
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
 
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
 
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megáll a lábunk.

Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,

Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom nektek:
Valamitől mi mindig búcsúzunk
 

A legfőbb művészet, tudod mi?

Derűs szívvel megöregedni!
Tenni vágynál, s tétlen maradni,

igazad van, mégis hallgatni.

Soha nem lenni reményvesztett.

Csendben hordozni a keresztet.

Irigység nélkül nézni másra,

ki útját tetterősen járja.

Kezed letenni az öledbe,

s hagyni, hogy gondod más viselje.

Hol segíteni tudtál régen,

bevallani alázattal, szépen,

hogy arra már most nincs erőd,

nem vagy olyan, mint azelőtt.

Így járni csendesen, vidáman

Istentől rád rakott igádban.

Mi adhat ilyen békét nékünk?

Ha abban a szent hitben élünk,

hogy a teher, mit vinnünk kell,

örök hazánkba készít el.

Ez csak a végső simítás

a régi szíven, semmi más.

Eloldja kötelékeinket,

ha e világ fogva tart minket.

Teljesen ezt a művészetet

megtanulni nehezen lehet.

Ára öregen is sok küzdelem,

hogy a szívünk csendes legyen,

és készek legyünk beismerni:

Önmagamban nem vagyok semmi!

S akkor lelkünk kegyelmes Atyja

nekünk a legszebb munkát tartogatja:

Ha kezed gyenge más munkára,

összekulcsolhatod imára.

Áldást kérhetsz szeretteidre,

körülötted nagyra, kicsinyre.

S ha ezt a munkát is elvégezed,

és az utolsó óra közeleg,

hangját hallod égi hívásnak:

Enyém vagy! Jöjj! El nem bocsátlak!

Hála mindenkor 

Uram, Teremtőm!
Téged hív az ember az ínség napjain,
és Neked tartozik hálával az örvendezés idején.
Milyen nagyszerű dolog hálát mondani,
amikor minden nehézség nélkül belátjuk,
hogy jó és tökéletes ajándékokkal halmozol el minket;
amikor maga a szív is készséggel belátja ezt,
és földhöz tapadt értelmünk is hozzájárul azonnal.
De még boldogabb, aki hálát ad akkor is,
ha élete szomorú marad.
Még boldogabb, aki hálát tud adni akkor is,
ha szíve elkeseredik és lelke elsötétül,
amikor a kétségek közt hányódó értelem hitszegővé lesz,
és az emlékezet feledékennyé válik,
amikor a szeretet rémülten visszaborzad,
és az okosság ellenáll,
nem is büszkeségből, hanem kedvetlenségből,
- még boldogabb, aki ilyenkor is hálát tud adni Istennek.
Mert az igazán szereti Istent.
Elmondhatja neki, a Mindentudónak:
,,Uram, Te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged!''
 

/Sören Kirkegaard /

Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hisz szeretik.
Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hiszen szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeretik.
Van, akinek számára a szerelem határos a gyűlölettel.
Van, akinek számára a szerelem határos a szeretettel.
De van olyan is, aki a szerelmet összetéveszti a szeretettel, s nem érti, hogy mások feleletül a gyűlölettel tévesztik össze a szerelmet.
Van, aki úgy szeret, mint az országútra tévedt nyúl, amely a fénycsóvák csapdájába esett.
Van, aki úgy, mint az oroszlán, amely széttépi azt, amit szeret.
Van, aki úgy szeret, mint a pilóta a várost, amelyre bombáit ledobja.
Van, aki úgy, mint a radar, amely a repülők útját vezeti a levegőben.
Van, aki békésen szeret, mint a kecske, amely hagyja, hogy megszopja az éhező kisgyerek.
Van, aki vakon, mint a másikat alaktalanságába nyelő amőba.
Van, aki esztelenül, mint az éjszakai lepke a lángot.
Van, aki bölcsen, mint a medve a téli álmot.
Van, aki önmagát szereti másban, s van, aki önmagában azt a másikat, akivé maga is válik általa. 

Pozitív megerősítések

1. Csak ma boldog leszek. Hiszem, hogy Lincolnnak igaza volt: “a legtöbb ember olyan boldog, amennyire elhatározza magát, hogy az legyen”. A boldogság belülről jön, nem külsőségektől függ.

2. Csak ma megpróbálok alkalmazkodni az adott helyzethez, és nem vágyaimhoz igazítani mindent. Úgy veszem családomat, üzleti ügyeimet és szerencsémet, ahogy jön, és én alkalmazkodok hozzájuk.

3. Csak ma törődni fogok testemmel. Megdolgoztatom, vigyázok rá, táplálom, nem élek vele vissza, és nem hanyagolom el, hogy tökéletesen engedelmeskedjen parancsaimnak.

4.Csak ma megpróbálom csiszolni az elmémet. Tanulok valami hasznosat. Nem leszek szellemileg tunya. Olvasok valamit, ami erőfeszítést, gondolkodást és figyelmet kíván.

5. Csak ma edzeni fogom a lelkemet háromféle módon; jót teszek valakivel és titokban tartom. Megcsinálok két dolgot, amihez nincs igazán kedvem, ahogy William James mondja, csak az edzés kedvéért.

6. Csak ma kedves leszek. Olyan jól fogok kinézni, ahogyan csak tudok, csinosan öltözködöm, halkan szólok, udvariasan viselkedem, bőkezű leszek a dicséretekkel, senkit sem bírálok, nem találok hibát semmiben, és nem próbálok meg senkit sem megrendszabályozni vagy megjavítani.

7. Csak ma megpróbálok csak a mai napnak élni, nem akarom életem minden gondját egyszerre megoldani. Tizenkét órán keresztül képes vagyok megtenni olyan dolgokat, amelyeken egy életen át képtelen lennék.

8. Csak ma programot készítek. Leírom, mit akarok csinálni minden egyes órában. Lehet, hogy nem tartom be, de meglesz. Ez megszabadít két nyűgtől. A sietségtől és a bizonytalanságtól.

9. Csak ma szakítok magamnak egy fél órát, és pihenni fogok. Ebben a fél órában néha Istenre fogok gondolni, hogy egy kicsit távlatokban is gondolkodjak.

10. Csak ma nem fogok félni, főleg attól nem, hogy boldog legyek, hogy élvezni tudjam a szépet, hogy szeressek és higgyem, hogy akiket szeretek viszontszeretnek.

 

Boldogság!

Boldogságunk ott kezdődik, hogyha elhiszed
Amit kapsz az élettől az érted van s nem ellened
Boldog vagy, mert süt a nap, ha esik, ha fúj.
Boldog vagy, ha kedvesedért a kezed nyúl.

Boldog lehetsz akkor is ha a szerelem magasra hág
Boldog lehetsz akkor is ha a "tükör" rád nem kiált
Boldog mindig lehetsz ez csak rajtad áll
Boldogságunk bennünk van és nem mástól kapjuk mi már

Boldog vagy, ha gyermekedet nőni látod
Boldog vagy, mikor Tőle kapsz egy szál virágot
Boldog vagy, mert Ő, Te általad boldog
Boldog vagy, mert ezt az érzést Te adod, s tőle Te kapod

Boldog vagy akkor is mikor egy szerelmes szó
Nem száll el a füled mellett, mert ez neked izgató
Boldog vagy az érintéstől, mert borzolja testedet
Boldog vagy a gondolattól, mert borzolja lelkedet

Boldog vagy, ha nem ér csak igaz, soha nem hazug szó.
Boldog vagy, ha a tettek mind melletted és nem ellened szól
Boldog vagy, mikor Te magad kellesz és nem az elvárás
Boldog vagy, ha benned is a szeretett ember lelke motoszkál

Van mikor gonosz ember, gonosz szavak
Bénítják ezt az érzést, mert nekik ezt nem szabad
Át kell lépni rajtuk, ezt tegye, ki érzi!
Lépjen át és megkapja, mit Isten adott néki.

A Boldogság egy elég furcsa "Átok"
Ezt az "Átkot" szórja rám és rátok, mindenki ezen a világon.
Nem is kérnénk mást az életben soha
Csak ezt az érzést, mit a sorsunk ítélt oda.

Ha most ezt a verset, valaki nem érti
Olvassa át még egyszer s tisztábban fog nézni.
Ha hosszú a vers ezt a két szót mit itt láttok:
SZERESS, TISZTELJ, s megkapod, mi neked jár ezen a világon.

S, MEGKAPOD, a kiérdemelt BOLDOGSÁGOD

Csendben Vagyok, melletted Vagyok.
Fogom a kezed és hallgatlak téged.
Lelked fájdalmát feloldom, megkönnyítem helyzeted.
Nem találok szavakat, vigasztaló mondatokat.
Csak csendben Vagyok és fogom a kezed.
Együttérzésem jeléül átölellek kedves.

Ebben az életben sok mindent nem értetek emberek.
Tudatotok lezárja a FÉNY KAPUIT.
Emberi értelemmel gondolkodtok, az ISTENITŐL távol maradtok.
Nem vagytok képesek megnyitni teljességgel szíveteket az ISTENI FORRÁS előtt. 

Pillanatokban reméltek és a lehetetlenben éltek.

Veled Vagyok, fogom a kezed.
Nyisd meg a szíved, lelked kapuját,… lásd meg Isten FÉNY KAPUJÁT.
Szent Lelkemmel átölellek téged és benneteket.

Veletek Vagyok, fogom a kezetek.
HITETEK,- Szívemnek lágy dallam és óda.
Szeretlek bennetek.
Ha HITBEN és AKARATBAN meggyengültök, forduljatok Hozzám.
Én veletek Vagyok, végtelen szeretettel átölellek és megerősítelek bennetek.

Jézus

Imádság

Imádság

" Kétféle imádság létezik.

Az egyikben kérik,hogy ez vagy az történjen és próbálják megmondani Istennek,mit tegyen.

Nem adnak sem időt,sem teret a Teremtőnek a cselekvésre.

Ilyenkor Isten -aki nagyon jól tudja ,mi a legjobb mindenkinek - továbbra is azt teszi, amit jónak lát.

Aki így imádkozik,úgy érzi,hogy nem hallgatták meg az imáját.

A másik imádság azé az emberé,aki hagyja,hogy életében beteljesüljenek a Teremtő szándékai,akkor is,ha nem érti őket. 

Kéri,hogy kímélje meg a szenvedéstől,hogy örömét lelje a Jó Harcban,de soha nem felejti el hozzátenni:

" Legyen meg a Te akaratod!" 

 

 

Uram! 

Ha szomjazom, vagy éhezem is, nem félek!
Mert Te gondoskodsz rólam, Istenem.

Ha késő éjjel kerül az álom, nem félek!
Megnyugvást is csak te adhatsz énnekem.

Ha az ellenség vesz is körbe, nem félek!
Te mellettem vagy és harcolsz értem.

Ha nagy a teher és fáj az élet, nem félek!
Könnyíteni te tudsz rajta, Istenem!

Ha betegség gyötri testem, nem félek!
Orvosom Te vagy, s gyógyítasz engem.

Ha a halál árnyékában járok is, nem félek!
Te velem vagy és megmented lelkem.

Az Élet hét mantrája

• Isten kielégíti minden szükségletemet! 
• Elfogadom Önmagam! 
• Pozitívan törekszem! 
• Harmóniában élek önmagammal és a környezetemmel! 
• Képes vagyok kifejezni Önmagamat! 
• Felelősséget vállalok önmagamért és a tetteimért! 
• Isten és én egyek vagyunk!

Ahová állítasz, ott szolgáljak,
 Ahol megsejtelek, ott megcsodállak.
Amim van, azért magasztallak,
 Amim nincs, azért nem zaklatlak.
Ami a dolgom, azt teszem, teszem,
 A jó szót érte sose várom.
Ha nem sikerül, nem kesergek,
Isten nevében mindent újra kezdek.
Egy a kérésem minden áron,
 Jöjj el értem, ha jön a halálom.
Atyám, Megváltóm, Királyom!

Asztalos János jezsuita atya imája.

 

 

 

 Uram adj erőt.!

 Túl midenen,

Te vagy nekem,

Emelj fel és szólj hozzám,

Úgy vár a szívem,segíts nekem mert fáj.

Uram adj erőt,

Túlélni mindent,

Feledni minden bajt,úgy kérlek én.

Uram adj időt,

Elérni mindent,a szívem álmokat hiába sző

. 

Súgd meg nekem,

mi lesz velem,hová sodor a szél,

Egy szép életet,

mit vár a szívem,mert fél.

Uram adj erőt,

Túlélni mindent,

Feledni minden bajt,úgy kérlek én.

Uram adj időt,

Elérni mindent,a szívem álmokat hiába sző.2x 

 Tánczos Katalin: Az én Miatyánkom

Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád, soha senki se,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj:
MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!

Mikor a magányod ijesztőn rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a "rossz", - erre van Istene!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram!
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

Mikor mindenfelől forrong a "nagyvilág",
Mikor elnyomásban szenved az igazság,
Mikor szabadul a Pokol a Földre,
Népek homlokára Káin bélyege van sütve,
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba, - hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram!
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD

Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól gyötörve,
Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba, - hajtsd meg homlokod,
S mondd: Uram!
LEGYEN MEG A TE AKARATOD

Mikor a "kisember" fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a "gazdag" milliót költ: hogy "éljen",
S millió szegény a "nincstől" hal éhen,
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba, - tedd össze két kezed,
S kérd: Uram!
ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!

Mikor életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited gyöngül, - sőt - ellene támadsz,
Mikor: hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Minden lázad benned, hogy - tagadd meg "ŐT",
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet!
Uram! Segíts!
S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!

Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magad,
Később rádöbbentél, hogy csak kihasználtak...!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram!
MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!

Mikor a "nagyhatalmak" a BÉKÉT TÁRGYALJÁK,
MIKOR A BÉKE SEHOL! csak egymást gyilkolják,
Mikor népeket a vesztükbe hajtják,
S kérded: miért tűröd ezt ISTENEM, MI ATYÁNK?!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj!
Lelkünket kikérte a "rossz", támad, s tombol!
URAM! MENTS MEG A KÍSÉRTÉSTŐL!
MENTS MEG A GONOSZTÓL!
AMEN!
 

Tánczos Katalin versei olvashatók az "Oldalakon"!

Sok ember nem látja maga körül a világot;
Nem veszi észre, hogy ragyogóan süt a nap,
nem látja a szivárványt az eső után,
annak csodálatos, megkapó színeit,
Gyönyörű ívelt alakját.
 

Sokszor van, hogy úgy érezzük "beborult" az ég.
Föltesszük magunknak a kérdést -
- Ember mondd miért élsz?
Csak azért, hogy dolgozz, robotolj, hajszold magad?
Nem látod, elmegy melletted az élet, úgy rohan mint a gyors vonat.
 

De sajnos erre csak akkor jövünk rá,
amikor "valami" történik velünk.
Jön egy betegség, egy tragédia, egy csalódás,
csak akkor eszmélünk rá, hogy elmentünk olyan dolgok mellett,
amit ingyen is megkaphattunk volna.
 

Ilyen a napfény testet és lelket melegítő sugara,
hajnal csodálatos színe,
a frissen vágott rét illata,
a lemenő nap bíborvörös színe,
a csillagok ragyogó fénye,
és szeretteink mosolya.
 

Ember! Örülj az apróbb örömöknek is,
élj boldogan, megfontoltan.
Mindig bátran nézz az égre.
Mindenkinek egyformán ragyog a nap,
a hold fénye egyformán világít "kicsinek" és "nagynak".
 

Mindenkit ér csalódás egyszer,
amit nagyon nehéz elfelejteni, de muszáj,
ha tovább akarsz lépni,
élni kell és élni jó.
 

Ha bánatod van, nézz fel az Égre,
ott van "Az" aki majd segít Neked
Imádkozz hozzá bátran, könnyebb lesz a lelked.
Tiszta szívvel, lélekkel higgy és élj,
meglátod megleled a földön is az égi boldogságot.

Betegségben és fájdalomban az Úrjézushoz

Te adj erőt, hogy tűrni tudjak, ha megbántanak, ne zokogjak.
Te add meg, hogy eltűrjenek, hogy betegségemben is szeressenek.

Te erősítsd meg erőtlenségem, hogy kitartóan vigyem a keresztem.
Te légy árvaságom erős támasza, tudom te vagy a gyengék támasza.

Te őrizd gyengülő eszem, életem súlyosbodó teher ne legyen.
Ó adj azoknak érző szeretetet, akiknek egykoron én adtam életet.

Legyen szívükben jóság és irgalom, betegségemet megértő szánalom.
Áld és őrizd őket szeretett Jézusom, hogy találkozzunk nálad egykoron.

Engem pedig vezess, védj és oltalmazz, szent keresztedről lehajolva támogass.
Végső órámon lelkemnek irgalmazz, mennyekben örök javakkal jutalmazz. Ámen.

Adj szeretteimnek jó egészséget

Adj szeretteimnek jó egészséget és boldogságot,
hitet és szeretetet, igaz lelki életet,
ajándékozd nekik békédet, amelyet
nem kaphatnak meg a világtól.
Engedd, hogy védelmed alatt
boldog közösséggé váljunk;
hogy mindig szeretettel és
hűséggel viseljük el, ami ér bennünket;
hogy mindig osztozzunk egymás
örömében és bánatában.
Adj esőt, hogy amikor szeretteim
elcsüggednek és keserű csalódás éri őket,
mindig vigasztalást, menedéket,
támaszt jelenthessek számukra."

Ámen..