Köszönöm Neked, Uram hogy Te vagy az én erőm ha gyengének és erőtlennek érzem is magam hogy Te vagy az én zsoltárom ha nem is jön a számra imádság hogy Te vagy az én üdvösségem ha sebzetten nyalogatom is a sebeimet hogy Te vagy az én békességem ha idegesnek és nyugtalannak érzem is magam hogy Te vagy az én utam ha olykor túl keskenynek és rögösnek tûnik is hogy Te vagy az én igazságom ha a világ körülöttem tagadni akar is Téged hogy Te vagy az én világosságom ha olykor sötétben botorkálok is hogy Te vagy az én kegyelmem ha nem is érdemlem azt meg hogy Te vagy az én megváltásom ha néha láncra verve érzem is magam hogy Te vagy az én hitem ha viaskodom és kétségeskedem is hogy Te vagy az én reménységem ha csüggedtnek és bátortalannak érzem is magam hogy Te vagy az én szeretetem ha a szívem nem is érzi amit az ész már régóta tud. Köszönöm Neked, Uram, hogy nem kell az érzéseimre hagyatkoznom; éppoly ingatagok azok, mint a szélfútta nád szál. Köszönöm, hogy építhetek a Te Szavadra, mely szilárdan áll és igaz örökkön-örökké.