Ne aggódjatok!
 

Könnyű azt mondani!

 Mikor tele van az életünk megoldásra váró gondokkal, megvannak a magunk feladatai, hordozzuk keresztünket és akkor így szól az ige: semmiért se aggódjatok! 

Nem túlzás ez egy kicsit? 

Hiszen vannak aggasztó dolgok mind életünkben, mind a világban! 

Legalább egy kicsi aggódást engedhetne az ige... 

Semmi nem ér annyit, hogy aggódjunk érte? 

Nem ebből az irányból kell nézni a dolgainkat. 

Hanem Isten felől. 

Ha csak önmagunkra tekintünk, akkor bizony elfog az aggódás, 

a nyugtalankodás akár a feladataink,

 akár a szenvedések, akár a jövőnk kapcsán. 

De pontosan ezért kell önmagunk helyett Istenünkre nézni!

 Mert aggódásával senki sem tudja meghosszabbítani életét még egy arasznyival sem! 

Az aggódás, idegeskedés nem más, mint megfeledkezés az Úr hatalmáról! 

Arról, hogy Ő erős Isten, hogy tudta és akarata nélkül egy hajszál sem eshet le a fejünkről! 
Vizsgáld meg: mennyire vagy aggódós, nyugtalan, ideges típus? 

Aggódásunk és Istenbe vetett bizalmunk fordítottan arányos. 

Minél nagyobb az aggódás bennünk, annál kevésbé bízunk Urunkban, és minél inkább bízunk Istenünk jóságában, kegyelmében, annál kevésbé jellemez az aggódás! 

Isten bizalmat kér önmaga iránt, hogy megszüntesse aggodalmainkat!

 

 Bízzatok az Úrban örökké!