Nyugdíjasok fohásza

Uram, vigyázz rám, hogy öregségemben is szerető legyek

Fékezd meg túlbuzgóságomat, amellyel azt képzelem, hogy nekem minden témához kéne mondanom valamit

Szabadíts meg attól, hogy jó szándékú segíteni akaráson, amellyel mindig én akarom elrendezni mások rendezetlen ügyeit.

Ne vegyem zokon, ha az emberek beavatkozásnak nevezik segíteni akarásom.

Taníts meg arra, hogy okos legyek – de ne legyek okoskodó.

Legyek mindig készen a szolgálatra, de a mellőzést is el tudjam fogadni.

Sok bölcsesség halmozódott fel éltemben és nagyon sajnálom, hogy nem tudom tovább adni másoknak.

Beletörődtem Uram, de ugye megérted azt a kérésemet, hogy legalább néhány barátom maradjon az utolsó évemben.

Taníts meg arra, hogy tudjak hallgatni a betegségeimről és nehézségeimről.

Ezek az évről évre növekednek és velem együtt nő bennem a hajlandóság arra, hogy mindig erről beszéljek.

Nem merem azt a kegyelmi ajándékot kérni Tőled, hogy őszinte együttérzéssel tudjam hallhatni mások betegségről szóló folyamatos panaszkodását.

Legalább adj erőt, hogy türelmesen végig hallgassam őket.

Azt sem merem kérni, hogy halványodó emlékező képességemet erősítsd vissza olyanná, amilyen régen volt.

Inkább azt kérném, hogy adj nekem több szerénységet és kevesebb magabiztosságot, amikor elfordul, hogy másképp emlékeznek, mint én.

Ajándékozz meg azzal a csodálatos bölcsességgel, amely beláttatja velem, hogy én is tévedhetek.

Taníts meg arra, hogy előítéletektől és irigységtől mentesen fel tudjam fedezni az utánam következő nemzedékek igazát és ajándékozd nekem azt a derűs szabadságot, hogy sok jót tudjak mondani a fiatalokról

Tölts be úgy szereteteddel, hogy öregségemben is szívesen szóba álljanak velem az emberek

Tudom, hogy nem vagyok szent. de azt is tudom, hogy az öregember örökös zsörtölődése az ördög munkájának csúcsteljesítménye.

Add Uram, hogy így legyen!