Mi az igazi szeretet?

Amikor megkérdeztem Istent, szinte szemrehányóan, - sok évvel ezelőtt, hogy miért teremtette meg az embert erre a gonosz világra, ami tele van bajjal, problémával, gonddal, betegséggel..., hiszen tudta, hogy Ádámék elfognak bukni és ne mondja azt, hogy tudta előre és ezért elkészítette már előre a Megváltót, akkor azt kérdezte a szívemhez szólva, de nem azonnal, hanem sokkal később miután már nem voltam lázadó: - Te miért akartál kisbabát? Szinte váratlanul ért a kérdés.

Ekkor még nem ugrott be miért kérdezi az Úr, csak később. - Miért? - nem várva választ, csak visszakérdeztem, de máris válaszoltam rá. Mert annyira vágytam rá, mert vágytam arra, hogy láthassam, hogy szerethessem, hogyha bajba kerül akkor segítségére siethessek, ha beteg akkor ápolhassam... és soroltam tovább lelkesen, átélve túlcsordult örömmel. Amikor abbahagytam, Isten azt kérdezte: - Nem gondoltál arra, hogy mennyi baj érheti ebben a gonoszsággal teli világban, amikor vágytál rá, akartad őt? - Nem! Eszembe sem jutott. - válaszoltam. Tudtam, hogy a gondját tudom viselni. - Amikor te még meg sem születtél, hanem csak itt voltál a szívemben, már vágytam rád! Annyira szerettelek, hogy tudtam, ha valami baj ér, akkor megfoglak védeni....

Ekkor megértettem, hogy Isten már akkor szeretett, amikor még csak a szívében voltam a teremtés előtt. Mennyire vágyott rám! Azzal sem törődött, hogy mi lesz ezzel a világgal, csak láthasson már végre, hogy szerethessen, hogy ....