Ősi ír áldás

Áldott legyen a Fény, mely rád világít és mely benned van. 

Az áldott napfény sugározzon be téged és melegítse fel szívedet, míg úgy nem lobog, mint kandallók tüze.

Így minden idegen melegedni jöhet hozzád és minden barátod is. 

Sugározzék szemedből a fény, mint ablakba állított gyertya fénye, mely a viharban vándorlókat hívogatja. Áldott legyen a rád hulló lágy eső. 

Hulljanak lelkedre a cseppek és csalogassák a virágokat, hogy illatukkal megteljék a levegő. 

De áldott legyen a nagy vihar és rázza meg lelkedet, hogy fényesre és tisztára mossa és sok kis tavacskát hagyjon hátra, amiben megcsillan az ég kékje és időnként egy csillag is.

Legyen áldott a Föld, az egész földkerekség, hogy mindenütt kedvesen fogadjon bármerre is vezessen utad. Legyen puha a föld, mikor terhétől fáradtan lepihensz, és legyen könnyű, amikor majd kinn fekszel alatta. Olyan könnyen terüljön el fölötted, hogy lelked kiröppenhessen fölfelé és elérje útja végén az Istent!