SZERETET

Hanem ha félelmetekben a szeretetben csak a békét és az örömöt keresitek,
Akkor jobb, ha elföditek mezítelenségteket, és elmentek a szeretet szérűjéről,
Az évszakok nélküli világba, ahol nevethettek, de nem teljes szívből, és sírhattok is, 
de minden könnyet nem sírhattok el.
A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán önmagából.
A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható.
Mert a szeretetnek elég a szeretet.
Amikor szerettek, ne mondjátok: 'Isten a szívemben lakik'; mondjátok azt: 'Isten szívében lakom'.
És ne gondoljátok, hogy irányíthatjátok a szeretet útját, mert a szeretet, ha méltónak talál rá, maga irányítja majd a ti útjaitokat.
A szeretet nem vágyik egyébre, mint beteljesíteni önmagát.
De ha szerettek, és a szeretet vágyakat ébreszt, legyenek ezek
a ti vágyaitok:
Hogy összeolvadjatok, s legyetek olyanná, mint a sebes patak, mely az éjszakába zengi dalát.
Hogy megismerjétek a túlságos gyengédség kínját.
Hogy a szeretet megértése ejtsen sebet rajtatok;
És hogy véreteket akarva, derűsen hullassátok.
Hogy hajnalban szárnyra kelt szívvel ébredjetek, és hálát adjatok az új napért,
Hogy délben megpihenve a szeretet mámoráról elmélkedjetek;
Hogy az est leszálltakor hálával menjetek haza;
S ha nyugovóra tértek, ajkatok azért mondjon imát, akit szerettek; dalotok őt dicsérje.

Kahlil Gibran ~ Szeretet
Bejegyezte:

Tavasz volt, de én a nyarat vártam;
a meleget, a patakok hűs vizét.
Nyár volt, de én az őszt vártam;
a színes leveleket, és a hűvös, száraz levegőt.
Ősz volt, de én a telet vártam;
a ropogós havat, és a karácsony örömét.
Eljött a tél, de én a tavaszt vártam,
a rügyfakadást, a nap melegét.
Gyermek voltam, de felnőtt akartam lenni;
szabad és önálló.
Húsz éves voltam, de harminc akartam lenni,
érett és sokat ismerő.
Középkorú voltam, de húszéves akartam lenni;
ifjú és szabadlelkű.
Nyugdíjas lettem, de középkorú akartam lenni;
tevékeny élettel.
Életem elmúlt, és sohasem kaptam meg, amit akartam.

Linda Dillow ~ Akinél a szív lecsendesül
Bejegyezte:
 
 
Szeretetről...

Tudod arra gondoltam, mennyire fontos az embernek a visszajelzés. 
Nem, nem az elismerésre gondolok. 
Az más. A visszasimogatásra. 
Arra, ha valaki meggyógyít egy beteg madarat, nem vár érte köszönömöt se fizetséget, 
de megsimogatja a búcsúzkodó szeretetkör. 
Aki szeret, azt szeretné adni, amit maga is legtöbbre tart.
 A madár a repülést. Mit adhatna mást? 
Aki szeret, azt, amit legszebbnek, legjobbnak tart a világon. 
Simogat, akit boldoggá tesz, ha szeretetből megsimogatják. 
Betakar, aki arra vágyik, egy szerető kéz betakarja. 
Nem, nem azért, hogy visszakapja, az igazi szeretet nem ismeri az üzletet. 
Csak, mert aki szeret, azt adja, ami számára a legkedvesebb. 
Ha tehetné, a szívét adná. 
De, mert nem teheti, hát azt, ami nagyon fontos. 
Neki. Aki adja, annak. 
Szeretettel adni, csak a legfontosabbat lehet. 
A legmelegebb szót, a legszebb mosolyt, a legkülönlegesebb kavicsot. 
A legkedvesebb mozdulatot, a legforróbb fohászt. 
Annak, akit szeretünk.

Ismeretlen szerző

Bejegyezte:



ÉDESANYÁMNAK SZERETETTEL

Neked köszönhetem az életem
Átvirrasztottál sok éjszakát mellettem
Ha bajban voltam, te mindig aggódtál
Ha beteg voltam, te ápoltál.
Hálás leszek mindig neked
Becsülni fogom az őszinte szereteted
Vigyázok rád, hogy mindig maradj velem
Mert te vagy nekem az életem.
Kérlek édesanyám, most nyújtsd felém a kezed
Én szeretlek téged,
Ha sírni látlak én is könnyezem
Ügy fáj a szívem,
Elnem sírt könnyeid dalba írom
Ügy áldom a szívet,
Mely világra hozott és mindent megadott...
Anya! Ki életet adtál egy gyermeknek
Egyszerre dobban két szív egy lélekben
Oh! jó anyám, ha tőled távol leszek
Akkor is a szívemben mindig ott leszel.
Ha valaha megbántottalak
Fogadd el cserébe jóságomat
Ahány csillag, annyi áldás szálljon rád
Kívánom neked, hogy élj nagyon soká!



Bejegyezte:
 
MIT ÉR EGY HANG 
 
 ~ A Hála hangjai ~ 
 
A lelkem fájt vagy álmom volt túl merész,
Vagy vihar várt és árnyék gyűlt körém,
Te eljöttél, s a súlyból csak egy szárny lett,
Ez a győzelem, így nem csupán enyém.

Mit ér egy hang, mondd, hangszer nélkül árván,
Mit ér egy hang, mit nem kap szárnyra szél,
Szóljon hát most minden hangból hálám,
Hogy a semmiből így felrepítettél.
Mit ér egy hang, mely szétfoszlott az úton,
Mit ér egy hang, mit néma csend kísér,
Szóljon hát most minden hangból hálám,
Hisz a semmiből te felrepítettél.

Mit ér egy hang, mondd, hangszer nélkül árván,
Mit ér egy hang, mit néma csend kísér,
Szóljon hát most minden hangból hálám,
Hogy a semmiből így felrepítettél.
Mit ér egy hang, mondd, hangszer nélkül árván,
Mit ér egy hang, mit néma csend kísér,
Szóljon hát most minden hangból hálám,
Hogy a semmiből így felrepítettél.

Mit ér egy hang, mit nem kísér a szél.
Szóljon hát most minden hangból hálám,
Hogy a semmiből így felrepítettél.
Mit ér egy hang,mely szétfoszlott az úton,
Mit ér egy hang, mit néma csend kísér,
Szóljon hát most Háladal a csúcson,
Hisz a semmiből így felrepítettél.

Mit ér egy hang, mondd, hangszer nélkül árván,
Mit ér egy hang, mit nem kap szárnyra szél,
Szóljon hát most minden hangból hálám,
Hogy a semmiből így felrepítettél.

Mit ér egy hang, mondd, hangszer nélkül árván,
Mit ér egy hang, mit nem kap szárnyra szél,
Szóljon hát most minden hangból hálám,
Hogy a semmiből így felrepítettél.

Mit ér egy hang, mondd, hangszer nélkül árván,
Mit ér egy hang, mit nem kap szárnyra szél.
 
 
 
Bejegyezte:



A NŐK TÜKÖRBEN 

3 évesen: Amikor tükörbe néz egy királylányt lát. 
8 évesen: Amikor tükörbe néz Hamupipőkét látja. 
15 évesen: Amikor tükörbe néz egy rémséget lát 'Anya, ilyen fejjel nem mehetek iskolába!'. 
 20 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy "túl kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas, túl egyenes/túl göndör" - de mégis úgy dönt,hogy attól még kimegy az utcára. 
30 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy "túl kövér/túl sovány,túl alacsony/túl magas, túl egyenes/túl göndör" - de úgy érzi nincs már ideje változtatni rajta, szóval így megy ki az utcára. 
40 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy "túl kövér/túl sovány,túl alacsony/túl magas, túl egyenes/túl göndör" - ám azt mondja,"de legalább tiszta vagyok" és kimegy az utcára. 
50 évesen: Amikor tükörbe néz 'saját magát' látja és oda megy ahova akar. 
60 évesen: Tükörbe néz és azokra az emberekre emlékezik, akik nem láthatják magukat a tükörben soha többé. Kilép az ajtón és meghódítja a világot. 
70 évesen: Amikor tükörbe néz bölcsességet, tudást és vidámságot lát és élvezi az életet. 
80 évesen: Nem nyűglődik a tükörrel. 
Csak felteszi a bíbor kalapját és megy, hogy nevessen a világgal együtt. 
Talán mindannyiunknak korábban kellene megragadnia azt a bíbor kalapot..

Bejegyezte:
 


A boldogság titka

Sok-sok évvel ezelőtt élt Indiában egy bölcs, aki azt mondta, hogy egy nagy titkot őriz egy varázs ládában, ami az élet minden területén sikeressé teszi, és ezért a világ legboldogabb emberének tartja magát. Sok irigy király ajánlott neki hatalmat és pénzt, még meg is próbálták ellopni a ládát, mind hiába. Minél jobban próbálkoztak a megszerzésével, annál boldogtalanabbak lettek, mert az irigység nem hagyta élni őket. Így teltek-múltak az évek és a bölcs egyre boldogabb lett. Egy nap egy kisfiú toppant be hozzá és azt mondta:
Uram, én is határtalanul boldog szeretnék lenni, mint te. Megmutatod nekem, hogyan érjem el a boldogságot?
A bölcs a gyermek tisztaságát és egyszerűségét látva így szólt:
Neked megmutatom a boldoggá válás titkát. Gyere velem és nagyon figyelj: Valójában két ládában őrzöm a boldogság titkát, a szívemben és az eszemben. A nagy titok pedig nem más, mint egy lépésekből álló sorozat, amit életed végéig követned kell.
Az első lépés azt, hogy tudd: Isten minden dologban ott van és ezért szeretned kell Őt, és hálát adnod Neki, mindazért, amid van.
A második lépés, hogy szeresd önmagad és minden nap lefekvéskor és felkeléskor ki kell jelentened:
– Én fontos vagyok, képes vagyok, értékes vagyok, okos vagyok, kedves vagyok, sokat várok magamtól, nincs olyan akadály, amit le ne tudnék győzni. Ezt hívják magas önbecsülésnek.
Harmadik lépés, hogy a gyakorlatban is megvalósítod, amit magadról állítasz. Vagyis ha azt gondolod, hogy okos vagy, viselkedj okosan; ha azt gondolod, hogy képes vagy, tedd meg amit kitűzöl magad elé; ha azt gondolod hogy nincs akadály, amit ne tudnál legyőzni, akkor tűzzél ki célokat az életedben és harcolj értük amíg el nem éred. Ezt a lépést motivációnak hívják.
Negyedik lépés, hogy ne irigyelj senkit azért, amije van, vagy ami ő maga, ők elérték a céljukat, te érd el a sajátjaidat.
Ötödik lépés, hogy ne őrizgess a szívedben haragot senki iránt; ez az érzés nem fogja hagyni, hogy boldog légy. Hagyd, hogy Isten törvényei tegyenek igazságot, te bocsáss meg és felejts.
Hatodik lépés, hogy ne vedd el azt, ami nem a tiéd, emlékezz, hogy a természet törvényei szerint, ha valakitől elveszel valamit, akkor holnap elvesznek tőled valami értékesebbet annál, amit elvettél. Fizesd meg a tartozásodat, add vissza, ami nem a tiéd, kérj bocsánatot, add oda mindenkinek azt, ami megilleti. Így biztosítod a békédet.
Hetedik lépés: Ne bánj rosszul senkivel. A világ minden élőlényének joga van ahhoz, hogy tiszteljék és szeressék.
És végül a nyolcadik lépés. Mindig mosolyogva kelj fel, és fedezd fel a szépséget és a jót a téged körülvevő dolgokban, gondolj bele, hogy milyen szerencsés vagy, amiért annyi mindened van, segíts a többieknek, anélkül, hogy arra gondolnál, hogy semmit sem fogsz kapni cserébe; figyeld meg az embereket és fedezd fel bennük a jó tulajdonságaikat, nekik is add át a titkot, hogy győztessé váljanak, és így BOLDOGOK LEGYENEK.

Indiai mese



Bejegyezte:
 
A bölcsesség gyöngyszemei


Igaz adakozás:
- Ha adsz valakinek valamit, add oda, és felejtsd el!
- Soha ne bánd meg, mert ha adsz, és megbánod, akkor vesztesz.
- Elveszted a pénzt és az érdemet is, és elpazarolod az idődet. Vagyis jobb csak adni, és elfelejteni.
Ezért mondja Jézus:
"Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb." (Máté 6.3)
A Buddha is azt mondja, hogy az az igazi adakozás, amikor adsz, és az olyan, mintha nem is adnál. Úgy érti ezt, hogy amikor adsz, akkor ne ragaszkodj az adáshoz. Adj úgy, mintha soha nem adtál volna semmit, mintha ez soha nem történt volna meg. Ez az igazi adás, ragaszkodás nélkül adni. Különben még mindig azt hisszük, hogy nagyok vagyunk, ha adunk valamit. Azt gondoljuk, jobbak vagyunk a másiknál, mert hatalmi helyzetben vagyunk, ha adunk neki valamit. Ezért mondom neked mindig, hogy bármit is teszel, meg kell értened, hogy az tényleg önmagadért van, és nem azért, aki kapja. Ez jobb, mert ez azt jelenti, hogy az együttérzésben és szerető kedvességben való saját növekedésedért adsz.

Az adás törvényei:

1. Csak szabad létező adhat.
2. Minden adás - ajándék. Tehát ingyenes és viszonzást nem igénylő. A viszonzás
   megsemmisíti az adás lényegét. Cserévé silányítja.
3. Minden adásban önmagamat adom.  Ha nem "én" vagyok a tárgy, ha nem "én"
    vagyok a cselekvés, üres díszdobozt adtam.
4. Minden adásban létem teljesedik ki. Minden adás révén szegényebbé válok, ám a
   szeretetben gazdagodom.
 5. A folyamatos adás - áradás. Minden egyes adás a teljesség fényének villanása,
   az áradás - a folyamatos ragyogás.
6. Csak a jót lehet adni. Rosszat - lehetetlenség.
   - Mert a rossz - hiány, a nincs, a nemlétezés.
   - És ami hiány, ami nincs, az nem adható.
   - A rossz - adáshiány.
   - A rossz - áradáshiány.
   - A rossz: az adás fényvillanásai közti sötétség.
7. Akkor vagyok, amikor áradok. Az adás aktusai valóságom apró megnyilvánulásai.
 
Az adások közti szünetek megvalósulásom ígéretei, fényre váró sötétség, áradáscsend.

Bejegyezte:



A bölcsesség gyöngyszemei 

 Az adás törvényei:

1. Csak szabad létező adhat.
2. Minden adás - ajándék. Tehát ingyenes és viszonzást nem igénylő. A viszonzás
   megsemmisíti az adás lényegét. Cserévé silányítja.
3. Minden adásban önmagamat adom.  Ha nem "én" vagyok a tárgy, ha nem "én"
    vagyok a cselekvés, üres díszdobozt adtam.
4. Minden adásban létem teljesedik ki. Minden adás révén szegényebbé válok, ám a
   szeretetben gazdagodom.
 5. A folyamatos adás - áradás. Minden egyes adás a teljesség fényének villanása,
   az áradás - a folyamatos ragyogás.
6. Csak a jót lehet adni. Rosszat - lehetetlenség.
   - Mert a rossz - hiány, a nincs, a nemlétezés.
   - És ami hiány, ami nincs, az nem adható.
   - A rossz - adáshiány.
   - A rossz - áradáshiány.
   - A rossz: az adás fényvillanásai közti sötétség.
7. Akkor vagyok, amikor áradok. Az adás aktusai valóságom apró megnyilvánulásai.
 
Az adások közti szünetek megvalósulásom ígéretei, fényre váró sötétség, áradáscsend.
Bejegyezte:
 
Vigyázz: a boldogság nem öröm!
Az örömhöz sok minden kell: siker, szerencse, pénz, gondtalanság, 
vágyad, reményed, szerelmed, sóvárgásod beteljesülése.
A boldogsághoz nem kell semmi. Ami van, az is fölösleges.
Nincs benne ragaszkodás, birtoklás, szomjúság.
Örökös hiány csak a boldogtalanságban van, de a boldogságban nem hiányzik semmi és senki.
 Ez a te mennyországod állapota.

Müller Péter

Bejegyezte:
 
 
 
A GYÓGYÍTÓ ÖRÖMRŐL
 

A gyógyító öröm évek óta megpróbál érvényesülni benned. 
Különféle módokon ostromol. 
Szerszámokat ad a kezedbe.
 Sürget, hogy segítsd ki zárlatából. 
Közli, hogy melyik magatartás az, amellyel ellene dolgozol, 
 és milyen módon teremtheted meg vele a kontaktust.
 Most várja, hogy aktívan, tudatosan szövetkezz vele saját benső újjászületésed érdekében! 
  +
 
Az isteni öröm nem függ külső körülményektől- önmagadból táplálkozik, 
gyökere minden lényben a rejtélyes Tao. Ne akadályozd magadban a halhatatlan öröm áramának keringését! Légy független és áttetsző, mint a drágakő, amely sokszorozva veri vissza a rávetülő fényt!
  +  
A félelem a sötétség árnyéka, az erőtlenség víziója. 
Az öröm a kimeríthetetlen életerő forrása.
  +  
Az örömöt éppúgy állandóan, aktívan termelni kell, mint a Fényt.
 Különben kialszik, a sötétségben beosonnak hozzád az éjszaka lényei: 
a csüggedés, a félelem, és a meddő aggodalmaskodás.
  +  
Ha valami célod van, idézd fel magadban a teremtő örömöt segítő társul.
 Ez a szövetség olyan vénákat szabadít fel benned, 
amelyek energiája aztromentális síkon az atomerővel analóg.
  +  
Minden tevékenységedhez hívd meg az örömöt segítőtársnak! 
A biztos sikerrel kötsz így szoros szövetséget.
  +  
Ne kösd le képzeleted szárnyait! 
Merj repülni, és merj örülni az agyadban megszülető minden bizarr, lángoló gondolatnak!
  +  
Ne kételkedj benne, hogy minden tehetség és minden készség megvan benned is 
a magasabb rendű örömök elérésére.
 Hiszen egyetlen ideaszálon eljuthatsz a kozmikus 
Elme ideáinak teremtő centrumába, és onnan meríthetsz inspirációkat. 
Tőled függ azonban, mennyit tudatosítasz magadban e végtelen szellemi dimenziókból.
  +  
Az öröm arkánuma univerzális gyógyszer: 
a lét minden elemét magában rejti, mint a prima materia , de hét alkímiai operáció után. 
Az öröm az Iható Arany, amely a betegségek pszichikai okát küszöböli ki. Az öröm erőinek gyógyító vagy mérgező voltát az határozza meg, hogy nem irányul-e valaki ellen.
 Aki más kárának örül, az mérget termel. 
Aki együtt örül minden élettel, az gyógyerőt akkumulál.
  +  
Örülj bátran minden pillanatnak, amellyel a sors megajándékozott! Aggódó menekülésed a jelen tiszta örömétől bűntudatból fakad. 
Azt hiszed: az öröm bűn, amelyért büntetés jár. 
Pedig e bűntudat éppen a pillanat kreatív örömének elmulasztásából születik.
  +  
Az öröm művészete abban áll, hogy önmagadból táplálkozik. 
Nem szorul alkalomra, erőltetett csiholásra, 
mert akkor szalmalánggá válik, 
amelynek ellobbanása után mélyebbnek tűnik a sötétség.
  +  
A gyógyító öröm egyenletes napsütés belül. 
Ez az élet kiolthatatlan lángja, amely kezdet nélküli, 
s végtelenbe rezgő derűvel világítja meg a körülötte hullámzó erők
 szimbólumokba kifejeződő jelbeszédét.
  +  
Ettől a pillanattól kezdve élj a teremtés isteni örömében! 
Teremtsd újjá gondolatvilágodat! 
Mágikus gyakorlattal hangold át viszonylatodat a külvilággal!
  +  
Csak egyfajta valódi öröm van: az, amelyik az örökkévaló élet biztonságából fakad. 
Minden más örömképzet villanó átmenet inger és kielégülés között.
 
Részlet ~ Szepes Mária FÜVESKÖNYV-éből


Bejegyezte:

 

Életművészet

“Elfogadni tudni a boldog napokat,
de az örömteleneket is.
Sem kicsordulni, sem elsivárulni.
Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.
Sem szónokolni, sem elnémulni.
Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.
Nem hivalkodni, és nem tetszelegni -
sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő.
Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.
Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét.
Az úton járni, majd végigmenni,
a nagyságot az erénnyel, és nem a szerencsével mérni.
Egyszerűen boldognak lenni – dísz, ragyogás, külcsín nélkül.”

Tatiosz

Bejegyezte:

“A munka láthatóvá vált szeretet. 
Ha nem tudtok szeretettel, hanem csak kedvtelenül dolgozni, 
akkor jobban tennétek, ha abbahagynátok, 
és kiülnétek a templom lépcsőjére alamizsnát koldulni azoktól, akik örömmel dolgoznak.”

 Kahlil Gibran
Bejegyezte:

 

 

 

Reményik Sándor - Mi mindíg búcsuzunk 

 

Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.

Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindíg búcsúzunk.

Bejegyezte:

“Hanem ha félelmetekben a szeretetben csak a békét és az örömöt keresitek,
Akkor jobb, ha elföditek mezítelenségteket, és elmentek a szeretet szérűjéről
Az évszakok nélküli világba, ahol nevethettek, de nem teljes szívből, 
és sírhattok is, de minden könnyet nem sírhattok el.
A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán önmagából.
A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható.
Mert a szeretetnek elég a szeretet.
Amikor szerettek, ne mondjátok: „Isten a szívemben lakik”; mondjátok azt: „Isten szívében lakom”.
És ne gondoljátok, hogy irányíthatjátok a szeretet útját, mert a szeretet, ha méltónak talál rá, maga irányítja majd a ti útjaitokat.
A szeretet nem vágyik egyébre, mint beteljesíteni önmagát.
De ha szerettek, és a szeretet vágyakat ébreszt, legyenek ezek a ti vágyaitok:
Hogy összeolvadjatok, s legyetek olyanná, mint a sebes patak, mely az éjszakába zengi dalát.
Hogy megismerjétek a túlságos gyengédség kínját.
Hogy a szeretet megértése ejtsen sebet rajtatok;
És hogy véreteket akarva, derűsen hullassátok.
Hogy hajnalban szárnyra kelt szívvel ébredjetek, és hálát adjatok az új napért,
Hogy délben megpihenve a szeretet mámoráról elmélkedjetek;
Hogy az est leszálltakor hálával menjetek haza;
S ha nyugovóra tértek, ajkatok azért mondjon imát, akit szerettek; dalotok őt dicsérje.”
 
Kahlil Gibran -  Szeretet

Bejegyezte:


A Léleknek gyümölcse: 
szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.

Biblia
Bejegyezte:

Aki nem önmagát helyezi az élete középpontjába, hanem a szeretetre vágyó másik embert, vagyis aki nem mindenáron a saját boldogságát keresi, hanem örömmel dolgozik mások boldogításán is,
 az előbb-utóbb menthetetlenül maga is boldog emberré válik.
 Ha boldogok akarunk lenni, akkor meg kell tanulnunk olyannak elfogadni magunkat, 
amilyennek Isten megteremtett.

Simon András

Bejegyezte:



Képességeink ajándékok.
 Útjelzők - mutatják a mi egyedi és megismételhetetlen életutunk iránylehetőségeit.
Tenni csak azzal tudunk, amink van.
 Hiányzó képesség nincs. 
Mindannyian mindent megkaptunk ahhoz, 
hogy maradéktalanul boldogok lehessünk.

Biegelbauer Pál
Bejegyezte:

 

Visszavonhatatlanok

 A gondolat örök – amint megszületett visszavonhatatlanul éli életét.

Gondoltál-e valaha arra, hogy valaki beleláthat a gondolataidba?
Gondoltál-e valaha arra, mi történne veled, ha valaki tudomást szerezne minden titkos gondolatodról?
Gondoltál-e valaha arra, hová kerülnek azok a gondolatok, amelyeket nem mondasz ki, és nem váltasz tettekre, melyekről – úgy hiszed -, rajtad kívül senki sem tudhat?
Gondoltál-e valaha arra, mi történne a világgal, ha minden, de minden gondolatod – a szép és a jó, a kegyetlen és az irgalmatlan -, ami valaha eszedbe jutott, megvalósulna?
Gondoltál-e arra, hogy vannak helyes, és vannak gonosz gondolatok, melyek – bár nem mondjuk ki, és nem váltjuk valóra őket – saját életet élnek a világegyetem hatalmas körében?
Gondoltál-e arra, hogy az emberi gondolat a leghatalmasabb építő és romboló erő?
Gondoltál-e arra, hogy egyetlen egyben nincs különbség jó és rossz gondolat között? Tudod-e, hogy mindkettő visszavonhatatlan?
Tudod-e, hogy van Valaki, aki a visszavonhatatlan gondolatokat elgondolta, és ez a Valaki te magad vagy, aki éppúgy örök, mint a gondolat, amelyet elgondoltál?

Tatiosz
Bejegyezte:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)

Blogarchívum