NAGYBÖJTI GONDOLATOK

 

Pilinszky János: Kölcsönös szeretet ~ kölcsönös szenvedés

Hamvazószerda jele, szürke hamuja arra figyelmeztet, ami sorsunkban törékeny, emberségünkben esendő. Arra, hogy halandók vagyunk. Mivel csak így, ennek teljes tudomásulvételével érthetjük meg azt a másik „gyengeséget”, „isteni gyengeséget”, amire hamvazószerdán fölkészülünk: Krisztus halálát. A nagyböjt első napja nem véletlenül a halandó emberé, ahogy az utolsó se véletlenül a sírba fektetett Istené. Krisztus halandóságunkban adhatott nekünk egyedül halhatatlan találkozót, ahogy ezt a József Attila-sorok szándékuk ellenére is megfogalmazzák: „Aki halandó, csak halandót / szerethet halhatatlanul”. Ez az isteni szeretet legmélyebb titka, mely épp veszendőségünket választotta örök találkozóhelyül. A hamu keresztjéről a kereszt halottjáig egyenes út vezet, egyazon út különböző stációin át. Minden állomás veszendőségünk egy-egy fejezete: tökéletes osztozkodás Isten és ember közt – halálban és halhatatlanságban. Ezt az utat a szeretet írta elénk, végigjárni is egyedül a szeretet képes hát. A kölcsönös szeretet és a kölcsönös szenvedés: Isten és ember kölcsönös szeretete és kölcsönös szenvedése. Mivel ahogy Istennek szenvedés volt halálunk és bűneink vállalása, nekünk se lehet eljutnunk Isten tökéletes halhatatlanságába és tökéletes ártatlanságába, egyedül szenvedések árán, s egyedül a szeretet erejével. (S. Weil.) A nagyböjt tehát lényege szerint a szeretet legmélyebb titkaiba való beavatás. A halál burka alatt itt érik a legvakítóbb fény, Isten és ember közös hajnala

Pilinszky János ~ Katolikus szemmel

A nagyböjt alázatra nevel. Bizonyos értelemben nem is egyéb, mint az isteni alázat iskolája, Isten alászállásának története a világban. Ha fölemelkedést emlegetünk, gyakran felejtjük, hogy a fölemelkedésnek legjárhatóbb útja számunkra az alázat, az erkölcsi süllyedésnek ez az ellenkező előjelű megfelelője. Miközben a kétféle alászállás látszatra azonos tendenciát mutat, valójában tökéletesen ellentett. Az egyik Káin – a másik Ábel. Az alázat pályája minden fölemelkedésnél magasabbra ível. Olyan erény, ami bár szürke hamunak tűnik szemünkben, füstje mindenkor fölfele tör. Az isteni megváltás története ennek az alászálló fölemelkedésnek örök példája és tanúsága közöttünk. Legemberibb és legistenibb iskolánk és lehetőségünk.

 

Ha szeretsz, vigyázz magadra! 

Szemben úszol az árral, s a világgal szembe mész.
Szeretni manapság annyit jelent, hogy lángot gyújtasz a szélviharban.
A tüzet meg kell óvni, mert elfújja a szél.
Napról napra újra kell éleszteni - elsősorban saját magadban.
Ez a világ gyűlöli a szeretetet, mert az gyengéd, alázatos, megbocsátó és bölcs.
A világ pedig erőszakos, öntelt, a másikon átgázoló, képtelen megbocsátani és ostoba.
Győzni akar és nem veszíteni. Kapni akar és nem adni.
Inkább gyűlöl, mint szeret. Lebeszélnélek a szeretetről, ha nyerni, érvényesülni és meggazdagodni akarsz ebben a világban, de ha az életed értelmét keresed, szíved boldogságát és halhatatlan örömét, ha azt az egyet keresed, amiért az embernek érdemes élni: akkor tanulj meg szeretni.
Akkor is, ha lemaradsz.
Akkor is, ha vesztes maradsz.
Akkor is, ha nem szeretnek.
Olyan lángot gyújts a szívedben, amelyet nem képes elfújni 

az a szennyes szélvihar, amelyben élsz!

Müller Péter

Müller Péter ~  ÚTRAVALÓ

'Kit szeretünk igazán? Akiben az álmunk és a valóságunk egybeesik.'

Ha szerelmes vagy, még álmodni sem tudsz magadnak valakit, akit jobban, mélyebben és erősebben szeretsz, mint őt. Ha álmodnál, csakis őt álmodnád. Az igazi szeretetben ugyanis az élet valósága és a lélek valósága egybeesik. A szeretetben fedésbe kerül az eszményi és a reális. Behunyod a szemed, s őt látod. Kinyitod, s őt látod. Elalszol, s vele álmodsz. Nincs jobb és vonzóbb és ismerősebb, mint ő.

De így vagy a gyerekeddel is. Nem cserélnéd el senki más gyerekével. Még akkor sem, ha az a másik gyerek szebb és okosabb, mint a tiéd. De még a kutyádat sem adnád oda egy másik kutyáért, mert ez a TE KUTYÁD, a legkedvesebb kutya a világ összes kutyája között. Minden kutya idegen - a tiéd ismerős. Akkor is ismerős, ha nem látod, csak a lihegését hallod. Akkor is, ha nincs ott, csak rá gondolsz.

Mert nem a szemeddel látod, hanem a szíveddel. Ezt jelenti a "szívvel való látás". Ha a szíveddel nézel, az eszményit látod. A te számodra eszményit. Másoknak nem az, mert ők nem a szívükkel nézik. Mások számára a kutyád nem szép, a gyereked néha kifejezetten csúnya, és nem is annyira kedves - s ha a szerelmedre néznek, nem értik, mit szeretsz benne. Se nem szép, se nem kedves, se nem annyira kívánatos - azt mondják rád, hogy káprázatokban élsz, elvarázsoltad magad.

Igaz ez? Nem! Az igazság az, hogy nem azzal a szemeddel nézel, mint ők. Kinyílt a másik szemed. A szíved szeme. Bárkire ránézel ezzel a szemmel, azonnal másképp látod. Egy kóbor cicát elüt az autó, megsajnálod, magadhoz veszed, s előbb-utóbb, vagy azonnal kinyílik a szíved szeme, s többé nem tudsz megszabadulni tőle. Már nem egy kóbor állat, hanem a NAGY Ő.

Jézus - azt mondják - a szívével látott. S aki követni akarja őt, annak ki kell nyitnia a szív szemét.

AMIN MEGSÉRTŐDÜNK, OTT VAN A GYENGESÉGÜNK

Mindig a gyenge sérül meg benned, sohasem az erős.
Ott, ahol erős vagy, nem tudnak megbántani.
Ha egy oroszlánnak azt mondják, hogy gyáva,
csak akkor sértődik meg, ha tényleg az.
Egyébként meg se hallja, 

vagy a mancsával lecsap, mint egy legyet.
 

Ahol megsérthetnek, ott gyenge vagy.
Jó kulcs ez az önismerethez.
Ott kell erősödnöd, ahol valami sérelem ért.
Ahol nem bántódsz meg, ott már edzett vagy.
Az érzéseid visszajelzik, hol kell fejlődnöd még.
Hol hiányzik az önismereted, az önbizalmad és az erőd.
 

Mert ez a három összefügg.
Az ember - mondja az ősi hindu bölcselet - isteni és erős.
Az egó gyengesége az, ami erőtlenség benne.
A hamis érzés és a valódi önismeret hiánya.
Az erősről lepereg a bántalom vagy nem is érinti meg.
Csak akkor száll harcba, ha a sérelem nem őt érinti,
hanem egy nagyobb igazságot is, amelyet képvisel.
Légy erős, önbizalommal teli és legyőzhetetlen.

Müller Péter

 

Rendszerint van egy, akit igazán szeretünk.
Aki a legkedvesebb. Lelkünkhöz közelálló.
Olyan titok ez, melyet nem szabad bolygatni.
A szeretet mélyebben van. Tudatnál, akaratnál,
vágynál, képzeletnél, társadalmi elvárásnál mélyebben.
A szeretet nem kötelesség, nem feladat.
Nem józan ésszel, akarattal, kényszerrel előidézhető állapot.
A szeretet: a szabadság jegyében áll.

Müller Péter

 Titkos tanítások

A szeretet az egyetlen, amit nem kell és nem is lehet mutatni.
Sem mutatni, sem jelezni, sem beszélni róla.
A szeretet meleg, mint a kályha.
Odatartod a tenyeredet, és érzed.
Felé fordítod az arcod, és sugárzik.
Egy ember körül, aki szeret, már légkör van.
Meleg van.

Müller Péter

Ez a legnehezebb manapság, ugye tudod?... 

Hogy hiányzik - nem is a szeretet - hanem a jóság.

 Ha valaki jó hozzánk, hirtelen melegünk lesz. 

Érezted már?

Hogy átsuhan rajtad valami megnevezhetetlenül kellemes érzés. 

Sőt, meg is lepődsz, hogy ilyesmi van még egyáltalán. 

Egy jó szó, egy jó tett - és szinte megszédülsz.

Érezted már?

Müller Péter - Szeretetkönyv

Te vagy a nő! 

Te nem vagy ember és nem közülünk való. 

A becézés és imádás új szavait találtuk ki érted, a halál új formáit

, és szaggattuk az élet kereteit, hogy Te többet élhess.

 Hegyeket bontottunk le, hogy messzibb lássál. 

Kitaláltuk a telefont, hogy felhívhassad ágyadból a kedvesedet.

 Hajót csináltunk, hogy megállhass az esti szélben a jachton, lila fátylakban, kissé hunyorítva a szemed. Megépítettük a szibériai expresszt, mert hátha egyszer kedved lesz arra járni. 

Komoly nagy népek jogrendszert alkottak, hogy Te egyszer megtaposd. 

Isteneket faragtunk és hittünk, hogy érted megtagadjuk őket, 

s túl minden képén az Istenségnek, mellünket verve feléd tartottuk ajkainkat: 

Te vagy a Fény!

Márai Sándor

Vannak nők, akik állandóan szolgálnak: egy férfit, egy családot, egy zárdát, egy gyermeket szolgálnak. Ezek a nők csendesek. Mindazt, ami az életben nélkülözhetetlen, amit 'valakinek el kell végezni', ők végzik. Munkájuk zajtalan. Nem alakítanak egyesületeket: pelenkát mosnak, vagy a szárítókamrában, forró levegőben vasalnak, augusztusban, amikor a bőr kipállik, a gyümölcs aszalt lesz a fákon, a kutyák az ágy alá bújnak.

Márai Sándor

Hermész Triszmegisztosz  ~ 48 alapelv összefoglalása Tatiosz tanítására

1. Minden test mozgatott; csak az anyagtalan mozdulatlan.
2. Minden test átalakul, de nem mind oszlik fel.
3. Minden élőlény létrejött; de nem mind halandó (ahogy nem is mind halhatatlan)
4. Ami bomlékony megszűnhet; ami felbomolhatatlan, (az változhatatlan; ami változhatatlan), az örök.
5. Ami folyamatosan keletkezik, az folyamatosan pusztul, de ami csak egyszer született, nem bomlik fel és nem alakul át semmi mássá.
6. Először Isten, másodszor Kozmosz és harmadszor az Ember.
7. A Kozmosz az Emberért és az Ember az Istenért.
8. A lélek érző része halandó; értelmi része halhatatlan.
9. Ami csak létezik, változásnak kitett; (de nem minden létező szüntethető meg). (minden lét kettős; egy lét sem állandó)
10. Minden lét felruházható mozgással; egyedül a nemlét mozdíthatatlan.
11. Nem minden dolgot mozgat (kelti életre) lélek, de ami mozog, azt a lélek mozgatja (kelti életre).
12. Minden ami érző, passzívan ösztönzött (és átmeneti); egyedül az értelem mentes a passzív befolyástól.
13. Minden, ami szenved, élvezethez is jut (lévén halandó); minden ami élvezethez jut, szenvedni fog.
14. Nem minden test betegszik meg; de minden megbetegedett test bomlékony.
15. Istenben értelem van, az értelemben indítóok.
16. Semmi valós nincs a megtestesülőben; semmi hamis az anyagtalanban.
17. Minden ami létrejött, változásnak kitett; de nem minden létrejött szüntethető meg.
18. Semmi jó sincs a földön; ahogy semmi gonosz a mennyben.
19. Isten jó; az ember rossz.
20. A jó az akarat folytán támad; a gonosz az akarat ellenére.
21. Az Istenek azon dolgokat választották, melyek jók; az emberek a rosszakat, mert azokat hitték jónak.
22. A törvénynek való engedelmesség egyetértés Istennel; a törvénytelenség harc ellene.
23. Isten törvénye az erény; az ember törvénye az erkölcstelenség.
24. A kozmosz számára az idő körkörös mozgás; az ember számára az idő pusztulás.
25. A mennyben minden változhatatlan; a földön semmi sem állandó.
26. A mennyben így nincs megkötöttség; a földön nincs szabadság.
27. Semmi sem ismeretlen a mennyben, a földön semmi sem tudott.
28. A mennyei nem lép érintkezésbe a földivel, de a földi érintkezik a mennyeivel.
29. Minden feddhetetlen a mennyben; a földön semmi sincs hiba nélkül.
30. A halhatatlan nincs passzív befolyásnak ( zavaró szenvedélyeknek) kitéve; csupán a halandó az, mely passzívan ösztönzött ( szenvedélyektől zavart )
31. Ami nemzett nem mindig halandó; de ami halandó, az mindig olyasmi, ami nemzett.
32. A bomlandó testnek két létezési szakasza van; a fogantatástól a születésig ( növekedés ) és a születéstől a halálig ( csökkenés ); az örök valóságnak ellenben egy időszaka van, az egységben-lét.
33. A bomlékony testek nőnek és csökkenek; az örökkévalók nem növekszenek, ahogy nem is csökkennek.
34. A bomlékony dolgok ellentéteikké alakulnak át ( tovább oszthatatlan elemekké); az örökkévalók vagy önmagukba, vagy a hasonlóba.
35. A születés a pusztulás kezdete; a pusztulás a születésé.
36. Ami végződik az kezdődik; ami kezdődik, annak egyszer vége is lesz.
37. A létezők közül egyesek testek, mások formák vagy erők. A forma és az erő anyagtalan, de testben van.
38. A halhatatlan semmit sem fogad be a halandóból, de a halandó befogad a halhatatlanból.
39. A halandó nem vesz fel halhatatlan testet, de a halhatatlan felveszi a halandó testet.
40. Az erők nem felfelé, hanem lefelé működnek.
41. Ami a földön van nem válik hasznára a mennybélinek, de minden ami a mennyben van, használ a földinek.
42. A menny az ősi elem; a föld a legutolsó elemek között.
43. A Gondviselés Isten rendelkezése; a Szükségszerűség a Gondviselés eszköze.
44. A véletlenszerűség rendszertelen mozgás; a képesség erő, mely rendezetten hat.
45. Mi más Isten, mint változtathatatlan Jó? És mi az ember, ha nem változékony rossz?
46. A föld okszerűtlen, a menny ésszerű.
47. A menny halhatatlan létet hordoz, a föld megszűnő testeket.
48. A mennyei dolgok az égi erők ( Gondviselés ) hatása alatt állnak; a földi dolgok a
( Szükségszerűségnek ) alávettetek.
"Tekint egy gyermek lelkére, fiam, egy lélekre, mely még nem azonosult forrásától való különválásával; mert teste még kicsi, s nem növekedett teljes terjedelművé. Mily gyönyörű is egészében egy ilyen lélek, mint ez! Még nem szennyezik testi szenvedélyek; s alig vált el a Kozmosz lelkétől. Amikor viszont a testnek terjedelme  megnőtt, s lehúzta már a lelket anyagi tömegébe, mindez a felejtést idézi elő; és így a lélek elválik a széptől és a Jótól, s már nem részesedik többé belőlük; sőt eme felejtéssel a lélek romlottá válik. Mikor azonban az emberek feladják a testet, a folyamat megfordul. A lélek felemelkedik a saját helyére, és elválik az életerőtől; s az értelem is elválik a lélektől. Így az értelem, mely a természetében isteni, megszabadul burkaitól; s magához véve a tűztestet, keresztülvándorol a tér egészén, hátrahagyva a lelket, hogy megítélhessék, és elnyerje büntetését érdemeinek megfelelően"
Hermész Triszmegisztosz

 Tatiosz ~ Gondolatok

"Hinned kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog légy. Az vagy, amit gondolsz, és csak azt tudod elgondolni, amiben hiszel. Ne gondolj a hanyatlásodra, mert bekövetkezik. Ne gondolj a veszteségre, mert veszteségek érnek. Ne gondolj a szomorúságra, mert lelked sötétségbe borul. Ne gondolj a rosszra, mert a mélybe taszít. A jó gondolat: ajándék, szárnyalás, magasba vágyódás, felemelkedés... Élni csupán a legtisztább vágyak szerint érdemes. Attól függően, hogy vágyaink keserűek vagy édesek, fanyar vagy boldog lesz az életünk. Képzeld el, amit kívánsz, és kívánd, amit elképzeltél. A boldogság vágy, a képzelet, hit, a cselekedet megvalósulás."

"Ha leereszkedsz lelked mélységeibe, megtalálod a boldogsággal kevert szomorúságot. Vajon lehetnek-e boldogok a napok, ha nem ismerjük a szomorúságot? Ott van ő mindenben, a lombját hullató fa koronájában, a szirmát vesztő virágban, a medréből visszavonuló tenger hullámában és a felhők mögött lebukó nap búcsúzásában. A hegyek szívében is ott lapul a szomorúság. Bánkódnak, hogy nem nőttek az égig, s ha egykor az egek lábát is súrolták, az évek múlásával ormuk megkopott, színük elhalványult. Ezt teszi velünk az idő: a szépség is törékeny, mért volna kegyesebb az örömökkel? Hogy minden boldog pillanatba egy csepp szomorúság vegyül -sosem vagyunk maradéktalanul boldogok-, úgy a szomorúság felkészít a boldogabb időkre. Emberi ez is: alászállás és felemelkedés. Ahogy a nap és az évszakok búcsúznak, majd magukhoz ölelik újra a csillagokat, úgy változandóság honol mindenben: az emberi szívben, a hangulatokban, a körülményekben."

"Az élet és a szeretet csupán egyetlen időt ismer: a jelent. Az egyetlen érzékelhető idő a pillanat, amelyben élünk, amikor szeretünk. Amikor együtt tudunk élni jó és rossz tulajdonságainkkal, akkor élünk együtt saját énünkkel. Mindenkinek van egy árnyék énje. Hatalmadban áll a választás fény és árnyék között. Az árnyék nem azért lakozik benned, hogy elsötétítse a fényességet, hanem, hogy felhívja figyelmedet tökéletlenségeidre. Az erénynek csak egy fajtája van - az erény; a gonoszságnak ellenben számtalan. Szeretnünk kell mások tévedéseit, hiszen a saját tévedéseinkbe egyenesen szerelmesek vagyunk. Senki sem tökéletes, tudd ezt magadról is. Ha saját vétkeidet csupán apró botlásnak tartod, fogadd megértéssel mások hibáit.”  

Tatiosz

 Tatiosz ~ Az Élet szép ajándékai

A Szeretet Palotájának kapuja kétfelé nyílik. 

Ahol beléptél, ugyanott ki kell lépned egyszer, hogy visszatérj oda, ahonnan indultál. 

Mindazt, amit teremtettél, magad mögött hagyod, de később bármikor visszanézhetsz rá. 

Amikor visszatekintesz, látni fogod: a Szeretet Palotája fényesebben ragyog a te teremtő fényed által.

 Kérlek, ne vágd ketté azt, ami egy... 

A szeretet benned van, mégsem tudod szavakkal körülírni. 

A legbátrabb képzelőtehetséggel sem tudsz mesélni arról, mit érzel, amikor szeretsz. 

A szeretet - akárcsak a boldogság, a hűség és az igazság - egy magasabb világból érkezik, 

onnan, ahol nem kell hozzá szó, hogy érezni tudd, és kifejezd. 

A szeretet létezéséhez nincs szükséged szemre, fülre, kézre, színekre, hangokra, mozgásra; 

ahhoz, hogy élni tudj vele, nincs szükséged semmire magadon kívül. 

A szeretetnek azonban szüksége van rád: te vagy a szeretet küldötte. 

A földre érkezvén, magaddal együtt a szeretet hírét is elhoztad - így te magad lettél a szeretet.

 Az első pillanat tanítása az élet igazi nagy törvénye. 

Ha meg akarod érteni az élet további törvényeit, ennél a törvénynél kell kezdened.
Mi az, amire az első pillanat taníthat meg téged, ha felismered üzenetét? 

A cselekvés bátorságára és a tűrés erényére - de főképp arra, 

hogy választásod e kettő közül helyes legyen.

 SZENVEDÉS BÖLCSESSÉGE

Milyen kincseket találhatok a szenvedésben?

Réges-régen találkoztam egy öreg és bölcs emberrel, akit mindig csak Apónak szólítottam. Sokféle dologról beszélgettem vele és nagyon sokat tanultam tőle. Ezeket szeretném megosztani veletek.

Egyszer megkérdeztem tőle:

- Apó, te egész életedben hívő ember voltál. Miben segített ez téged? Tudod, én ennek nem sok értelmét látom most.
- Hitem segített felismerni olyan értékeket, amik nagy kincsek voltak egész életemben.
- Milyen kincsek voltak ezek? Én is szeretnék kincseket látni, de csak a fájdalmakat, és nehézségeket látok az életemben és mások életében is.
- Hát igen, a nehézségeket nem lehet elkerülni, de rajtad múlik, hogy hogyan éled meg ezeket, tehát találsz-e bennük olyan értékeket, amik valóban fontosak számodra. A sok szenvedésben, amiben bőven volt részem, a hitem segített értékek találni. Ezáltal jobb, erősebb, de egyben érzékenyebb és együttérzőbb emberré lettem.
- De ezek miért fontosak? A világ a küzdésről és a hatalomról szól, nem pedig az érzékenységről.
- A világ arról szól, ahogy te viszonyulsz a világhoz. Ha van merszed szembenézni a nehézségekkel és a szenvedéssel, azok kincsesbányákká változnak. Ehhez természetesen szükséged van hitre, mert az Isten azért nem akadályoz meg valamilyen szenvedést
az életedben, hogy valami jót hozzon ki számodra. Engem a szenvedések és a nehézségek csiszoltak olyan emberré, hogy boldog tudtam lenni, bármilyen körülmények között.
- De milyen kincseket tudsz egy nehéz helyzetben találni?
- Tudod, rájöttem arra, hogy egy nehéz helyzet után jobban észrevettem az élet szépségét, megértettem, hogy milyen fontos vagyok a társaimnak, rá kellett döbbennem, hogy mennyire szeretnek az emberek, vagy ha nem, akkor kiket kell elengednem az életemből. Beismertem, hogy kik fontosak számomra, és megláttam, hogy kiknek vagyok én fontos. És amit talán legelsőnek kellett volna mondanom, rá kellett jönnöm, hogy mennyire szeret engem az Isten.

Forrás ~ Internet.