Aranyosi Ervin ~ Szilveszterkor!

Engedjük el ezt az évet,
hozott rosszat, hozott szépet.
Az újat kezdjük tiszta lappal,
legyél boldog éjjel-nappal.

Kísérjenek szép emlékek,
amik szíved mélyén élnek.
A jövőtől újat várok,
boldog új évet kívánok.

Aranyosi Ervin ~ Én el tudom hinni

Én el tudom még hinni a legszebbik mesét,
és szívem mélyén érzem, az élet csoda szép.
Bennem megvan feléd a teljes bizalom.
Kérhetsz hát bármit tőlem, én azt neked adom.

Nem félek a világtól, mert egy vagyok vele,
Én vagyok Istenemnek az egyik gyermeke,
S aki itt él e Földön, az mind testvér nekem,
s legyen növény, vagy állat, én mindet szeretem.

Persze, ez könnyű nékem, mert még kicsi vagyok,
nem tömtek tele hittel, a túl okos nagyok.
Nem kötnek zord szabályok, nem bénít félelem
nem kell rettegnem attól, hogy nem lesz élelem.

A dolgom még a játék, s benne ott az öröm,
s ha elbeszélgetsz vélem, boldogan köszönöm.
Az egészségem teljes, mivel teljes vagyok.
Magam után a földön még nyomokat hagyok.

Az ébrenlét, s az álom, egyformán boldogít,
és szeretnék így élni, egész a holtomig,
hogy vegyen körül mindig megértő szeretet.
Ez kéne a világnak, nekem és te neked...

Aranyosi Ervin ~ Képes vagy-e Önmagadat szeretni?

Képes vagy őszintén Önmagad szeretni,
tisztelettel nézni arra, aki vagy?
Tudsz-e tiszta szívvel, magadra büszke lenni,
s akarni azt, hogy pont ilyen maradj
Elhiszed azt, hogy rajtad áll világod,
és napról napra szellemed teremt?
Megéled-e a teljes boldogságot,
belátod-e a tágas végtelent?

Kit látsz akkor, mikor tükörbe nézel,
ki az a lény, ki mosolyog Te rád?
Hiszel neki, vagy rég hazugnak érzed,
- vagy úgy hiszed, téged sosem ver át?
Ki vagy tehát, és mit tudsz Önmagadról,
- mit mások mondtak, - az volna igaz?
A kritikust, azt ellököd magadtól,
s hazudsz magadnak? Ez sovány vigasz.

Ki vagy tehát? Már keresed a választ?
A hitelest, vajon honnan veszed?
Tudós agyad csak kétségeket támaszt,
becsaphat százszor, gondolkodó eszed.
Talán a szíved jó útra terelhet,
talán a lelked megmondja ki vagy.
Kit kéne büszkén, őszintén szeretned,
ki érted érez, s magadra sose hagy!

Aranyosi Ervin ~ Ölelés

Két kar körül fon óvón, védőn,
a szeretet magába zár.
Kívül reked a bántó szándék,
- lelked naponta erre vár.

Többet jelent így, szavak nélkül,
- több, mint millió gondolat.
Eltűnik minden bántó szándék,
s feleded minden gondodat.

Félelmeid elmenekülnek,
lelked megújul, énekel.
Egy megnyugtató ölelésben
a lényed végre fényre lel.

Álmod, vágyad valóra válik,
csak boldog érzés vesz körül,
belépsz a földi mennyországba,
ahol a lélek él, s örül.

Körül vesz, mégis szabadabb vagy,
tiéd az egész nagy világ.
Elbódít, bánatot feledtet,
varázslatként tud hatni rád.

És oly csodás az ölelésben,
hogy nem vagy benne egyedül.
Ott van egy társ, egy másik lény is,
aki ezt érzi legbelül.

Ilyenkor két szív együtt dobban,
a fél-elem párjára lel,
így válnak teljesen egésszé,
mikor a kar körül ölel.

Egész-séged így lehet teljes,
a magány, tudd, megbetegít.
Öleld hát át a nagyvilágot,
a szeretet, hidd, talán segít.

Két kar körül fon óvón, védőn,
két karod viszonozza azt!
Öleld körül a szenvedőket:
Ölelj, szeress és nyújts vigaszt!

 

 Aranyosi Ervin ~ A szeretetről

A szeretet annyi: - elfogadni,
nyitott szívedből többet adni!
Másokban meglátni a szépet,
s örökre hinni, hogy szép az élet.

Megértőn nézni a világra,
ápolni, kinek a lelke árva.
Tudni a rossz is csak emberi,
másképpen lát, ki felismeri.

Keresd a jót, kívánd a szépet!
Lásd meg másban az emberséget!
Bocsásd meg azt, amiben gyarló!
Szeress ha fáj is, legyél kitartó!

Azért születtél erre a földre,
hogy szeretni tanulj mindörökre.
Szívedben szóljon a szeretet ének:
'Szeretném, hogyha szeretnének.'

 

Aranyosi Ervin ~ Legyen jobb veled a világ!

Mitől válhatna szebbé a világunk,
mit kéne tenni vajon gyerekek?
Váljon valóra a szép, amire vágyunk,
vezessen minket jóság, szeretet!

Félelmeinket jobb, ha elfelejtjük,
a lélek akkor boldog, ha szabad.
Örömünket apró csodákban leljük,
s a lelkünk tiszta, gyermeki marad!

Ha úgy gondolod, szívesen tennél érte,
ha bátran lehet számítani rád,
csak jöjj közénk, ha senki nem is kérte,
s kívánom legyen 'jobb veled a világ'!

Aranyosi Ervin ~ Legyen minden nap karácsony

Legyen minden nap karácsony,
minden óra a szereteté.
Legyen Béke a nagyvilágon.
Legyen a szíved mindenkié.

A mosolyod legyen a hírnök,
és bátran nyújtsd a kezed,
Szálljanak el a gond felhők,
fújja világgá szereteted.

Legyen végre az egész világunk
egy hatalmas nagy család
és öltöztessünk fel, amerre járunk
minden élő fenyőfát.

És égjen a házunkban adventi gyertya
és sohase aludjon el,
mert Hitnek, Békének, s a Szeretetünknek
örökké élnie kell!

A remény lesz benned az útmutató
az iránytű szemed elé,
Bár hová mész, bár merre indulsz
az utad a szereteté.

A boldogság legyen örökös vendég,
s az ország egy nagy család.
Ha szeretetünkkel gazdaggá tennénk,
olyan szép lenne ez a világ.

Legyen minden nap karácsony,
minden óra a szereteté.
Legyen Béke a nagyvilágon.
Legyen a szíved mindenkié.

 

Aranyosi Ervin ~ Mi lenne, ha a Karácsony…

Mi lenne, ha a Karácsony, a szeretetről szólna?
Ha minden ember szívében egy apró gyertya volna?
Mi lenne, ha meggyújtanánk, s fénye mást elérne?
Mi lenne, ha a fény körül mindenki elférne?

Mi lenne, ha így, közösen, őriznénk a lángot,
szeretettel beragyognánk az egész világot?
Az ajándék, a szeretet, s a kedvesség lenne,
ha világunk Karácsonykor, újjá is születne.

Mi lenne, ha a Karácsony sosem érne véget?
Szeretetben és békében kezdenénk új évet?
Mi lenne, ha megváltoznánk, s emberibbé válnánk?
Mi lenne, ha meg is tennénk, nem csak megpróbálnánk?

Mi lenne, ha nem vennénk el, s megpróbálnánk adni,
s mindenkit, ki emberré lett, el tudnánk fogadni?
Mi lenne, ha megélhetnénk, mind a boldogságot,
s szeretettel jobbá tennénk az egész világot?

 

Aranyosi Ervin ~ Legyen a Karácsony

Idén a Karácsony szeretetben teljen,
minden szerető szív fényben ünnepeljen!
Legyen időnk végre egymásra figyelni,
rohanó világban békét ünnepelni!

Kapjon könnyed szárnyra karácsonyi ének,
teljen meg örömmel a szív és a lélek!
Színes gyertyák lángja fényesen lobogjon,
minden szerető szív boldogan dobogjon!

Legyen a karácsony gyógyító, szép ünnep,
mikor félelmeink messzi múltba tűnnek!
Elment szeretteink újra visszatérnek,
feltörnek lelkünkből csodaszép emlékek.

Ne csak étkezéskor terüljön az asztal,
ülj le beszélgetni, van, kit megvigasztal,
a család tagjai kapjanak figyelmet,
legyen meglett korú, felnőtt avagy gyermek.

Legyen a Karácsony végre igaz ünnep,
hol a sérelmeink elfogynak, eltűnnek!
A bánat helyébe, végre jó kedv lépjen,
s ez a boldog ünnep véget sose érjen!

Aranyosi Ervin ~ Álmodban is

Aki közel áll szívedhez,
álmodban is ott lehet,
mert az álmok tündér szárnyát
mozgatja a képzelet.

Mikor álmodsz, a szépsége
meglátszik az arcodon.
Álmaidban mosolyogsz csak,
hétköznapi harcodon.

Álmaidban tudod azt,
hogy mire vágyna a szíved.
Minden vágyad megvalósul,
amikor ezt elhiszed.

Nem is kéne felébredned,
csak folytatni, ami szép,
s felnőttként is megélhetnél
minden szépséges mesét.

Aranyosi Ervin ~ A szeretetet nem pótolja semmi

Lehetsz milliomos, lehet zsáknyi pénzed,
- lehet a másikat kevesebbnek nézed.
Lehet, hogy kincsekből építed világod,
de ez illúzió! Egyszer majd belátod.

Ahol pénz az isten, holtak ott a lelkek,
a földi pokolban sosem ünnepelnek.
Örök a sötétség, nincsen fény, csak árnyék,
betegség és közöny, mindaz, ami vár még...

Mert a szeretetet nem pótolja semmi.
Ne hidd, hogy anélkül tudnál gazdag lenni!
Üres lenne szíved, meghalna a lelked,
csak azok gazdagok, kik szívből szeretnek.

Őrizd hát magadban a szeretet csodáját,
Viseld az arcodon, a mosolyod báját.
Ne sajnáld másoktól, oszd úton-útfélen!
Nyáron árnyat adjon, melegítsen télen...

Amit megszereztél oszd szét a világnak,
s hiszem, hogy holnaptól, boldogabbnak látlak.
Kincseket, ha meghalsz, nem vihetsz magaddal,
bánj hát bőkezűbben a jó indulattal.

A felhalmozott pénz, nem teremt világot!
Ültess hát kertedbe fákat és virágot!
Lásd meg körülötted a csodát, a szépet,
akard megismerni, miről szól az élet.

Mert a szeretetet nem pótolja semmi.
Ne hidd, hogy anélkül tudnál gazdag lenni!
Üres lenne szíved, meghalna a lelked,
csak azok boldogok, kik szívből szeretnek.

 

Aranyosi Ervin ~ Advent - negyedik gyertya

Negyedik is lángra lobban,
kiviláglik tiszta fénye.
Ott ragyog a csillagokban,
s éled az ember REMÉNYe.

A szívünkben BÉKE lángja,
HITünk ajtót nyit a jóra.
Aki ránk néz, máris látja:
- Elérkezett hát az óra.

S bizony, hol a SZERETET él,
ott gonosznak helye nincsen.
Hol a jóság jövőt remél,
ott megjelenik az Isten.

Eljön a mennynek országa,
tudom, itt lesz, lent a Földön.
Nyiljon ki szívünk virága,
aki remél, készülődjön!

 

 Aranyosi Ervin ~ Barátság

Barátod az, ki akkor jön, ha kell,
Kit nem a pénzed, s a rangod érdekel.
Aki előtt nincsenek titkaid,
s rohan, ha hívod, mindegy, hogy hol lakik.
Nem számít az sem nappal, vagy éjszaka.
Akinek fontos egy barát 'jaj' szava.
Akivel gyorsan rohan az idő,
de ha hiányzik, holnap újra jő'.
Aki meghallgat, s komolyan veszi,
és hogyha sajnál, azt őszintén teszi.
Aki megérti minden gondodat,
ki szót sem vár, elég a gondolat.
Ki megért téged és Ő is érthető,
ha együtt vagytok megáll az idő.
Bármit is mond, csak igazat beszél,
s elvárja azt, hogy Te, magad legyél.
Barátod, egyben lelki rokonod,
s a legjobb benne, hogy te választhatod.
Egy szinten rezeg időtlen lelketek,
egyenlők vagytok, mint ikergyermekek.
Barátod az, ki melletted marad,
ki elviseli a rigolyáidat.
Tettéért hálát tőled sose vár,
ki nélkül élni unalmas és sivár..

Aranyosi Ervin ~ Reggeli gondolat

Minden embernek lehetnek gyengébb napjai,
de életed csak tiéd, és neked kell hallani
a reggeli ébresztő, vidám, szép dallamát,
mely jó érzéssel tölt el, s lelkedet hatja át.

Induljon el vidáman mindegyik új napod.
Mosolyogj a világra, s tükrödből ezt kapod,
Szeresd ki visszanéz rád, hiszen szerethető,
lelkedben élő gyémánt, és védangyalod ő.

Értőn nézz a világra, mennyi apró csoda!
S hova nem jutsz el lábon, lélekben menj oda!
Becsülj meg minden embert, mert egyformák vagyunk,

s a lét megannyi síkján, sok újat tanulunk.
Okuljál hát belőle, fejlődj, legyél nemes,
s próbálj örömmel élni, mert csak így érdemes.

Aranyosi Ervin ~ Ellentétek vonzásában

Nap, nap után, ha eliszkol az éj,
és kél a Nap a hegytető felett.
Tűnik a perc, mit megzavart a fény,
S te útra kelsz, már nem vagyok veled.

Varázslat volt a meghitt pillanat,
óceán mélyre süllyedt sóhajunk.
Minden mi szép, csak emlékkép maradt,
s ha jő a hajnal, mindketten meghalunk.

Ezerszer elhagysz, s ezerszer visszatérsz.
- tenger simítja így a partjait.
Koptat vad sziklát, szét olvaszt követ.

S szerelmes Hold, mely tűnő Napra néz,
hallgatva messzi szférák hangjait.
Remélve, éjt majd új nappal követ!

 

Aranyosi Ervin ~ Önzetlen szeretet

Tudod-e mit jelent, Önzetlen szeretni?
Mindenkinek adni, sohasem elvenni!
Szeretetet szórni az egész világra,
a szíved mélyéről, viszonzást nem várva!
Ápolni a lelkét, a rászorulónak,
Biztatni, hogy szép lesz, ha eljön a holnap.
Szeretet vizével öntözni a lelket,
érezze az ízét meg, akit szeretetnek.
Ahogy átmelegszik szívedtől a szíve,
ő is tovább adja, tovább közvetítve.
S ne hidd azt hogy elfogy, forrása végtelen,
ha kell végig kísér, az egész életen.

Aranyosi Ervin ~ Szívedből szólj
.
Szívedből szólj,
s másoknak küldd el azt!
Vidíts, taníts, ha kell,
mindig te nyújts vigaszt!
Segítsd, emeld fel azt,
ki előtted, lent hever!
Ápold a sérült lelkét,
mert többet érdemel.

Ha mások bántanának,
- porold le lelkedet!
Ne őrizgesd magadban
a vélt sérelmeket.
Mert gyarlók vagyunk mi,
s már túl érzékenyek.
- Szótüskék bántják, szúrják
az érző lelkeket.

Ha így teszel - meglátod,
- lelked is felderül.
A békesség madara
erős válladra ül.
Szívedet boldog képek,
nyugalom járja át.
Becsüld meg ezt az érzést,
s másoknak add tovább!

Aranyosi Ervin ~ A szeretetről

A szeretet annyi: - elfogadni,
nyitott szívedből többet adni!
Másokban meglátni a szépet,
s örökre hinni, hogy szép az élet.

Megértőn nézni a világra,
ápolni, kinek a lelke árva.
Tudni a rossz is csak emberi,
másképpen lát, ki felismeri.

Keresd a jót, kívánd a szépet!
Lásd meg másban az emberséget!
Bocsásd meg azt, amiben gyarló!
Szeress ha fáj is, legyél kitartó!

Azért születtél erre a földre,
hogy szeretni tanulj mindörökre.
Szívedben szóljon a szeretet ének:
'Szeretném, hogyha szeretnének.'

Aranyosi Ervin ~ Advent - harmadik gyertya

Advent, harmadik vasárnap
örömgyertyát gyújtunk,
rózsaszínre vált a lelkünk,
nem nyomaszt a múltunk.

Közeledik a Karácsony,
öröm gyúl lelkünkben,
a szeretet és a hála
vendég életünkben.

Az Adventi várakozást
még az is fokozza,
hogy minden nap, a Karácsonyt,
még közelebb hozza.

A szeretet ünnepére
készül minden lélek.
Három gyertya lángja fénylik,
s hálatelt az ének.

Aranyosi Ervin ~ Advent - második gyertya

A második is fényre lobban,
jelzi, angyal szállt a földre:
- Éljetek méltóbban, jobban,
s várjatok az újszülöttre!

Lelketeket készítsétek,
- a világ újjá születhet.
Szóljon szívből belső ének,
- nyissátok meg szeretetnek!

Legyen bennünk könyörület,
új megváltónk, mikor várjuk.
A világ is szebbnek tűnhet,
ha utunkat eképp járjuk.

Találd meg a belső békét,
s majd, ha utad tisztán járod,
élvezheted eredményét,
egy csendes, békés világot…

 

Aranyosi Ervin ~ A szeretetről írom versem

A szeretetről írom versem,
szívedhez, szívből küldöm én.
Szeretném, hogyha megváltozna
minden rossz itt, e földtekén.
Úgy szeretném, ha hinnél benne,
kitárnád te is szívedet,
szeretném azt, hogy te is érezd
mit is jelent a szeretet.
Mosolyból mindig bőven mérnénk,
felvidítva a lelkeket.
Nem várnánk semmit viszonzásul,
- ez, mit az ember megtehet.

Éltünk végéig fényben élnénk,
Napunk varázsa hullna ránk.
Szeretetünk jelképe lenne,
fejünk felett a glóriánk.
Lehajolnánk a rászorulóhoz,
nyújtanánk kezet, kenyeret.
Gyógyítanánk magányos lelket,
gyógyír lenne a képzelet.
Szerető szívek állnak mellénk,
energiánk az égig ér,
harag és bánat menekülne,
látva a szeretet mennyit ér.

Nem is kell más, csak hinned benne:
amit te adsz, azt is kapod.
Engedd be most a nagyvilágot,
- tárd ki az összes ablakot.
Felejtsd el azt, ha bárki bántott,
bocsáss meg, nem baj, hogyha fájt.
Amíg szeretet hajtja lelked,
legyőzhetsz minden akadályt.
Kezemet nyújtom, fogd meg kérlek,
alkossunk kört a Föld körül!
Szeretet lánca kössön össze,
s a teremtőnk velünk örül.

Annyian élünk itt, a Földön,
- senkit ne bánts, ez itt a cél!
Legyen barátod minden ember,
aki a planétánkon él.
Ne vezessen anyagi érdek,
a szép pénzben nem mérhető.
Jövőt építs az utókornak,
olyat, amelyik élhető.
Milliárd szív, ha együtt dobban,
a földi élet szebb lehet.
Ezért hiszek e verssorokban,
amit átsző a szeretet.

Aranyosi Ervin ~ Éld a napot

Minden egyes kornak van valami bája,
- és az embernek is számtalan hibája, -
ám ha minden korod tiszta szívvel éled,
minden pillanatban újabb vágyad éled.

Mire nem volt időd, azt most váltsd valóra!
Mától érted ketyeg, múlik minden óra.
Vedd a szépet észre, mi mellett elmentél,
lassíts, - éld a napot - végre szabad lettél!

Kicsit lassúbb lettél? Fájhat egy-két szerved?
A betegség jelzés, könnyebb elviselned,
ha megérted azt, mit lelked üzen véle:
- csökken a fájdalom, legyen bármiféle!

Életedben biztos, sok volt, aki bántott.
Bántásért a lelked, vajon megbocsájtott?
Elengedted-e már a haragos múltat?
Jó diákhoz méltón, leckéd megtanultad?

S volt-e olyan ember, akit te bántottál?
Önmagadnak ezért meg is bocsátottál?
Patyolat tiszta már lelkiismereted?
Ha ez így van, tested nem is lehet beteg.

Ha van egy kis időd, szíved nyisd meg bátran,
szereteted szórd szét, szerte a határban,
szíved tiszta fénye, szálljon fűre, fára,
napfényre mosolygó, gyenge kis virágra.

Vizek csobogása vidámítsa lelked,
szeretet szikrája gyúljon lángra benned!
Szájad szélén mindig lágy mosoly ragyogjon,
szépségből a lelked, soha ki ne fogyjon!

És az emberekkel légy megértő, kérlek!
Mindegyik másképpen keresi a szépet.
Az sem tehet róla, aki még nem érti,
hogy a gondolata, a másikat sérti.

Mindig azt keresik, ami jónak látszik,
ám az élet néha 'délibábot' játszik.
Engedd el, mi bántott, csituljon a lelked,
a nyugalom leljen otthonára benned!

Élvezd ki a világ millió csodáját,
és ne keresd többé a mások hibáját.
Legyél újra tiszta, könnyű lelkű gyermek,
akit az emberek, s angyalok szeretnek!

 

Aranyosi Ervin ~ Lelki béke

Ha megállsz, s körülnézel, rohan a világ.
Te vele futsz és érzed. Így sodor csak tovább.
Hajtod, keresed, űzöd, a zsákmányt, ami nincs,
s nem veszed észre közben, hogy az a drága kincs,
mit évek óta kutatsz, mit máshol nem találsz,
mélyen ott él már benned, - épp ott, amerre jársz.

Lassíts, kérlek egy cseppet, vizsgáld meg életed,
kérdésekre a választ, magadban megleled!
Lelkedben réges-régen ott él a tudás,
de amíg hajszol téged a tudni akarás,
elfutsz csak mellette, nem lehet a tiéd.
Mert minden élő szépség, a boldog földi lét,
nyugtató lelki béke, az apró örömök,
megszületésedkor már beléd költözött.

Keresd inkább a csendet és vizsgáld meg szíved:
mennyi csodaszép érzés lett már a tied?
Mert rohanó világod, csalóka látomás.
Merülj magadba néha, s ne legyen senki más.
A rohanás elvakít, amíg a lelki béke
felnyitja lezárt szemed és felemel az égbe.

 

Aranyosi Ervin ~ Álmodozom...

Álmodozom egy élhető világról,
amit a vágy s a képzelet teremt.
Álmodozom egy kedves arcú lányról,
aki majd egyszer a kedvesem lehet.

Álmodozom egy szép foglalkozásról,
hogy más is lássa a képességemet.
Álmodozom és ezáltal teremtek,
hogy használhassák azt az emberek.

Ha felnövök, megóvom ezt a Földet.
Nem szórok széjjel elhalt szemetet.
Hagyom, az erdők legyenek tiszták, zöldek,
s nem gyártok többé rút vegyszereket.

Napnak és szélnek erejét használom,
a vizeket is mind megtisztítom.
Legyen az élet fénylő, tiszta álom!
A jövő képét majd én irányítom.

Álmodozom, s talán valóra válik,
és hívlak téged, kérlek, segíts nekem.
Ne kelljen félni a 'megváltó' halálig,
teljen örömben szépséges életem!

 

 

 

Aranyosi Ervin ~ Két szív, ha csendben összeér

Két szív, ha csendben összeér,
egymással dallamot cserél.
Úgy érzi, végre szebben él,
ha két szív a csendben összeér.

Két szív, ha csendben összeér,
hálás lesz végre mindenért.
Nincs érzés, mely ezzel felér,
s úgy kell, mint egy falat kenyér!

Mit kell hát tenned mindezért?
Adj hálát múló percekért,
a rád nyíló tekintetért,
mikor szívetek összeért.

 

 Aranyosi Ervin ~ Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Félelem uralja az emberiséget.
E gonosz varázsnak, mondd, mi vethet véget?
Min kell változtatni, mit kellene tenni?

- Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Mert amíg a szívnek nincsen szabadsága,
sötét felhők ülnek a reszkető világra.
A lélek csak fázik, nem tud melegedni.

- Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Míg az embereknek korlátolt a joga,
a gazdag világnak többre fáj a foga!
Minden háborúnak véget kéne vetni!

- Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Kizsigerelt Földünk, nyomorgó szegények,
éhező milliók, másodrangú lények,
– míg telve sok raktár – nekik nincs mit enni!

- Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Kitalált betegség, lassan ölő mérgek,
gyilkos oltóanyag van itt már temérdek.
Túl sok már az ember? Nem is kéne ennyi?

- Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Modern rabszolgaság, értéktelen munka,
sikertelen élet vár mindannyiunkra?
Gyilkos betegségek, rák és “dili flepni”.

- Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Hazug médiákból, cenzúrázott hírek,
ömlenek fejünkre, miből én nem kérek.
Reklámok özöne: Venni, venni, venni!

- Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Hazug politika, mázsás adóterhek,
dolgozol, mint 'állat', mégis letepernek.
Pénzed elpárolog, nem is marad semmi.

- Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Illúzió pénzek, gazdagodó bankok,
gazdasági válság, félrevert harangok.
Nem kéne a népet így félrevezetni.

Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Lelki konfliktusok, lelki betegségek,
félelemben élők, lélekben szegények,
a bűnt vállatokról le kellene tenni!

Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Félelem uralja az emberiséget.
E gonosz varázsnak, mondd, mi vethet véget?
Min kell változtatni, mit kellene tenni?

Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Ha tetszik a vers, hát ne tartsd meg magadnak!
Azoké a jövő, akik szívből adnak,
s ahhoz, hogy szebb legyen, nem kell több, csak ennyi:

- Taníts meg másokat őszintén szeretni!