Molnár József Bálint ~ Búcsú szeretteimtől

Nem örökre megyek, de nem jövök vissza
Lábam tétován lép ismeretlen útra
Minden, ami voltam vagy lennék, itt hagyok
Más alakban, térben élem a holnapot

Én leszek az idő, a csönd meg a bánat
Én fogom lecsukni majd a szempilládat
Én zöldellek majd ki tavasszal a fákban
Én halok meg minden csendes napnyugtában

Ott fehérlek majd a távoli ködökben
Ott illatozom majd friss rózsaként a kertben
Pohár üvegfalán én leszek a pára
Tőlem lesz szelídebb az est magánya

Harcolok majd érted, amikor csak kéred
Véremmel pótolom majd az elfolyó véred
A minden leszek, de mégsem leszek semmi
A világmindenségben egy porszem fogok lenni.

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ Imádkozom egy szebb világért

Imádkozom egy szebb világért,
amit a gondolat teremt.
A fénylő Napom sugaráért,
fénye járja be lelkemet.

Imádkozom te érted, s értem,
legyen itt végre szebb világ!
Váljak jobbá, mint eddig éltem!
Ezért mondok egy szép imát.

Tengernyi ember él e földön,
s élhetnénk mind, mind boldogan.
Ne legyen létünk puszta börtön,
szabaddá váljunk oly sokan.

Mit is jelent szabaddá lenni?
Ne tartson féken félelem!
Akarjunk újra naggyá lenni,
lépj be a fénybe én velem!

Imádkozom. Nem harcba hívlak!
Jövőnk másképp is élhető.
A virágok könnyedén nyílnak,
figyeld meg, s lám megérthető.

Nincs helye itt erőlködésnek,
felejtsd hát minden gondodat!
Örülj tavasznak, ébredésnek,
s váltsd most valóra álmodat.

Tiéd a gondolat hatalma,
ha uralod, csak jót teremt.
Lehúz a gyengék aggodalma,
emeld hát fel tekinteted!

Nem elég csak a jóra vágyni,
tudnod kell azt, hogy létezik.
Lélekben kell világot látni,
lelked a szépre éhezik.

Szeretet magját szórd a szélbe,
szívek 'földjébe' vesd csak el!
Mosolyt önts éltető vízébe,
s öröm legyen, mikor kikel!

Arcon mosoly, a szívben béke,
– legyen zászlónk és címerünk!
Testünk és lelkünk egészsége,
váljon teljessé így velünk!

Imádkozom az Istenemhez,
és hozzád is, mert benned él!
Imádkozz, ezzel jót teremthetsz,
hogy mától boldogabb legyél.

Mosolyt vigyél a csüggedőknek,
gyógyíts meg fájó lelkeket!
S ha téged is imába szőnek,
együtt örülök majd veled.

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ Szeresd a gyermeked!

Szeresd a gyermeked, öleld a szívedre!
Ez az, mire vágyhat, fényre, szeretetre.
Legyél vele többet, várja közös játék!
Az együtt töltött perc neki, mind ajándék.

Ne a pénzedet költsd, többet ér egy álom!
Segíts álmodozni, hogy alkotóvá váljon.
Ne rút szabályokkal mérgezd meg életét!
Inkább tedd szabaddá két alkotó kezét!

A tudást úgy add át neki, ahogy kéri!
A bölcs, a tudását, kérdésekre méri.
Ne erőltess olyat, amit mások várnak,
nem kell megfelelni a gyarló világnak.

Szeresd a gyermeket, szívvel szeretettel,
lelke hadd szárnyaljon, legyen boldog ember!
Adj neki örömöt, békét, boldogságot,
hagyd neki örökül a csodaszép világot.

Forrás ~ Internet

 

Aranyosi Ervin ~ A Föld napjára

Ezen a földön születtem én,
ahol a fák, virágok nőnek.
Hol az élet, mint lenge fény,
esélyt ad minden felnövőnek.

Belőle nőtt kezem, s a lábam,
s táplálja élő testemet,
Itt nőttem fel. Emberré váltam.
S e föld lesz majd mi eltemet.

Szívem akárhány dobbanása,
visszhang csupán, a föld dala.
Minden, mit látok, színek varázsa,
a megújulás diadala.

Éteri hangok szállnak a légben,
a szférák zenéje körül ölel,
Talpam a földön, lelkem az égben,
testemet erővel tölti fel.

Ezen a földön születtem egyszer,
enyém e tág, kék horizont.
itt ébredek életre reggel,
s nappal is ébren álmodom.

Forrás ~ Internet

 

 

Aranyosi Ervin ~ Légy emberséges

Kitaszított lelkek az utcákon élnek,
a múltjuktól fájnak, a jövőtől félnek.
Mondd, miért dönthet más az Ő fejük felett?
Mondd, miért is ilyen rosszak az emberek?

A sok hajléktalan, a sok kóbor állat
részei ennek a rút, gonosz világnak,
amely oly állati módra embertelen.
Akard, hogy ez mától kezdve máshogy legyen!

Te, aki talán az Istenedet féled,
vajon nem történhet ugyanez meg véled?

Gondolkodj el, hiszen fordulhat a kocka,
lásd, ők sem akarták, a sorsuk így hozta!
Tudod, a Teremtőd pont ily módon tanít.
Meg kéne ismerned a létnek titkait!
Nőjél már fel hozzá, legyél végre ember!

A szívedet nyisd meg, hidd el, hogy más nem kell!
Könyörülettel és sok-sok szeretettel
csodát teremteni is képes az ember...
Emeld hát magadhoz a még csüggedőket,
vigasztald lelküket és etesd meg Őket!

Szeretet vizével locsolj meg virágot,
változtasd, alakítsd szebbé a világot!
Teremtsd meg e földön a mennyei létet,
a fényeddel űzd el a földi sötétet!

Forrás ~ Internet