2. A fösvénység

A fösvénység a világ javainak túlzott szeretete, az azokhoz való beteges ragaszkodás. 

A fösvény ember mindent magának akar, mindent meg akar szerezni, és semmit sem tud kiengedni a kezei közül.

 Azt hiszi maga rendelkezik az anyagi javaival, gazdagságát csak a saját ügyességének köszönheti. 

Ezért a fösvénység a kevélység édes gyermeke. 

A fösvénység legnagyobb veszélye: vakká tesz a rászorulók felé.

 Nem veszi észre a szükséget szenvedőt.