Az én Édesanyám emlékére

Az én Édes jó Anyám ma már a túlsó oldalon vigyáz reám
Még ott is figyeled minden rezdülésem
A Jó és a rossz cselekedeteimet
Még emlékszem, hogyan vigyáztál, óvtál
A magzati kortól, míg el nem szakított a halál
Az elmúlás, nem a teljes megsemmisülés

Rajtam és gyermekeimen keresztül az újjászületés
Még most is érzem, befogadom a meleg ölelésed
És a sok-sok törődést, néha a nevelő fenyítést
Akkor még nem értettem, minek a szidás, a szülői 'kényszer'
Hiszen Neked még mindig gyerek vagyok
De hidd el, vigyáznak rám az Angyalok

Most még egy Tündér is vigyáz reám
Talán Te küldted nékem ez égi varázst
Most Ő vigyázza lépteimet, hogy az igaz útról ne térjek le
Te tudod csak igazán, hogy a fiad nem csapodár
Bár voltak az életemben kilengések
Kérve kérlek, hogy e tévutakat nézd el nékem

Egy másik dimenzióból kaphatok feddést
Amit érzek és elfogadok, elmentél, de mégsem hagytál egyedül
A égi szférák éneklik nékem, hogy most is itt vagy
Gyújtok egy gyertyát, és lángba nézve
Megjelensz az égi fényben, kérlek, segíts
Hogy itt, a földi létben megálljam a helyem a Te dicsőségedre...

Ígérem, nem hozok szégyent, hirdetem a Szeretetet!
Te is Szeress, és bocsáss meg nekem, ha vétkeztem
Nézz le reám Szeretettel, hiszen egyetlen fiad
Azt Kívánja, légy királynő az elérhetetlenben
Eljő majd a nap, amikor találkozunk és egyek leszünk
Az égi királyság Szent mezején

Kaposi György

Blogarchívum