Megcsúfoltak ruha nélkül,
Borzad szájad vad epétül,
Tisztes mérték, szent szemérem,
Mindig, mindig maradj vélem!

 

X. állomás 

 

Jézust megfosztják ruháitól

Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot. 

„Szétosztották egymás között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek.” (Zsolt 21,19)
„Enni nekem epét adtak, szomjúságomban ecettel itattak.” (Zsolt 68,22)

A háromszor szent és szemérmes Jézust hiúságunk és könnyelműségünk vetkőzteti le.

 Epével és ecettel az evésben és ivásban való ínyencségünk és mértéktelenségünk itatja Üdvözítőnket. 

Uram, nem prédáljuk el többé égi ruhánkat, a megszentelő kegyelmet.

 Mezítelenséged kínjaira kérünk, öltöztesd fel lelkünket erényeid szépségébe.

Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!